Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

///. ALAPÍTVÁNY. 1. Az alapítvány létrelövet éle. 82. §. Alapítvány akkor jön létre, ha valaki tartós célra ügy rendel vagyontárgyakat, hogy a vagyontárgyak megfelelő szervezet kezelésében önálló vagyonként az alapítványt mint személyt illessék. 83. §. Alapítvány rendeléséhez okiratba foglalt alapítványi ügylet szükséges. Alapítványt az alapító halála esetére végintézkedéssel lehet rendelni az erre megszabott alakban. 84. §. Az alapítvány nevét, célját, székhelyét szerveit és kezelésének módját — szervezetét, — a törvény korlátai között az alapító az alapítványi ügyletben határozhatja meg. Ha az alapítványi ügylet az alapítvány célját csak általánosságban jelöli meg, vagy az alapítvány szervezetéről egyébként nem kellően rendelkezik, a főfelügyelőhatóság a szükséghez képest intézkedikHa a hiányokat célszerűen pótolni nem lehet, a főfelügyelőhatóság az alapítványul rendelt vagyont, amennyiben maga az alapító kifogást nem tesz vagy az alapítványi ügylet másként nem rendelkezik, lehetőleg hasonló célú más alapítványnak juttatja. 85. §. Alapítványt csak közérdekű célra lehet rendelni. Jótékony, kegyeleti, egyházi, iskolai, kórházi, tudományos, közművelődési, általában közhasznú célra irányuló alapítványokon felül közérdekűnek kell tekinteni a családi alapítványt is, amely egy vagy több meghatározott családhoz tartozók nevelésével, kiházasításával vagy tartásával járó költségek fedezésére vagy hasonló célú szolgáltatásra irányul. 86. §. Ha az alapítvány célja törvényes tilalomba, a jóerkölcsbe vagy a közrendbe ütközik, az alapítványi ügylet semmis. 87. §. Ha az alapítványi ügylet oly intézmény -létesité sére vagy egyéb oly célra irányul, amelynek megvalósításához a törvény szerint hatósági jóváhagyás vagy más hatósági intézkedés szükséges, az alapítvány fennmaradása a szükséges hatósági intézkedés bekövetkeztétől íúgg. Ha az erre hivatott hatóság a szükséges jóváhagyást vagy intéz— 53 —