Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

számú körrendeletének az ideiglenes működésre vonatkozó második és harmadik bekezdése nincsen hatályban. A mondottaknál, valamint az 5084—1919. M. E. számú rendeletben foglaltaknál fogva tehát bármi néven nevezendő egyesületi tevékenységet csakis láttamozott alapszabályok alapján lehet kifejteni és hogy az országos jellegű egyletek helyi csoportjai megalakulásának tudomásul vételére a 44126—1922. B. M. számú körrendeletem az irányadó. Budapesten, 1922. évi május hó 10-én. A m. kir. belügyminiszter 1923. évi 9900. számú körrendelete az egyesületi alapszabályok általános kellékei tárgyában kibocsátott 77.000—1922- B. M. VH/a. számú rendelet módosításáról, illetőleg kiegészítéséről. Az egyesületi alapszabályok általános kellékei tárgyában kibocsátott 77.000—1922. B. M. VH/a. számú körrendelet I. Rész II. Fejezet 6. pontjában, valamint az I. Rész III. Fejezet 11. pontjának, továbbá a II.. Rész b) pontjának módosítása, illetőleg kiegészítésekép a következőket rendelem: A fentebb idézett rendelet I. Rész 6. pontjában, valamint az egyletek alakulása tárgyában kiadott 1508—1875. B. M. sz. körrendelet mellékletének III. pontjában foglaltak hatályon kívül helyezése mellett, azok helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az egyesületek általában véve tagjaik sorába csakis magyar állampolgárokat vehetnek fel. A kizárólag tudományos vagy irodalmi, avagy testedző- (sport-) egyesületek bármilyen minőségű tagjaik sorába' — hozzájárulásomtól feltételezetten — külföldi állampolgárokat is felvehetnek. A felvételhez való hozzájárulásomat az egyesület vezetősége az illetékes törvényhatóság első tisztviselője útján esetenkint kérheti. Kiskorúak csakis szülői, illétőleg gyámi vagy törvényes képviselői beleegyezés mellett vehetők fel tagokul. E tilalom nem vonatkozik a testedző(sport-) és a kimondottan ifjúsági egyesületekre, amelyek kötelékébe a 18. életévüket betöltött fiatalkorúak szülői, illetőleg gyámi vagy törvényes képviselői beleegyezés nélkül felvehetők. Az ilyen egyesületekbe iskolai fegyelem alatt állók felvételéhez — a középiskolai tanulók kivételével — igazgatói engedély szükséges. Középiskolai tanulók az intézeten kívül álló semminemű egyesület kötelékébe egyáltalán fel nem vehetők és ilyen egyesületek működésében semmiféle vonatkozásban részt nem vehtnek. Az olyan egyesületek, amelyek nagyobb taglétszámmal rendelkeznek, vagy amelyek tagjainak jelentékeny része nem lakik állandóan az egyesület székhelyén, — kivételes jóváhagyásomtól feltételezetten — közgyűléseik határozatképességét a fentebb idézett 77.000—1922. B. M. Vll/a. számú rendelet I. Rész 11. pontjában az összes tagok egyharmadában, illetőleg kétharmadában előírt legkisebb létszám helyett ennél kisebb — esetleg számszerűleg is meghatározható — hányadban is megállapíthatják. Amennyiben az általam már láttamozott alapszabályok a 77.000—1922. B. M. VH/a. sz. rendelet I. Részében előírt követelményeknek egyébként — 51 — 4*