Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

78 kiható más jogi tények közbejöttek volna — a bérbeadó fizette. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1894. évi április hó 13-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi június hó 1-én tartott teljes ülésben. = Haszonbérletre vonatkoznak a 3., 57. és 71. p. d.-ek. 59. szám. (Elidegenítési és terhelési tilalom.) Foganatositható-e végrehajtás oly ingatlan állagára, amelynek tulajdonosára nézve elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve? (A 12122 és 12123/1894 P. számokhoz.) Határozat: Oly ingatlan állagára, amelynek tulajdonosával szemben edidegenitési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve, végrehajtási zálogjognak sem bekebelezése, sem előjegyzése nem rendelhető el. Indokok : Az 1881: LX. t.-cz. 136. §-a második bekezdése szerint a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránt megkeresett telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezését, az előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését, illetve a végrehajtási jog feljegyzését, amenynyiben telekkönyvi akadály fenn nem forog, elrendelni köteles. A törvény e rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a végrehajtást rendelő bíróság megkeresvényének elintézésénél a telekkönyvi hatóság a fennálló n yilvánkönyvi állapot korlátaihoz van kötve s ennélfogva ebbeli eljárásának jogkörére való tekintettel, de hatáskör hiánya miatt sem teheti elbírálás tárgyává azt a kérdést, hogy a nyilvánkönyvileg bejegyzett elidegenítési, illetve megterhelési tilalom oly természetü-e, hogy az anyagi jog szempontjából a végrehajtási jogot nyert hitelező kielégítési igényének érvényesítését gátolhatja-e vagy sem. Ebből következik, hogy amennyiben a telekk. rendt. 53. §-ának esete nem forog fenn, a nyilvánkönyvileg bejegyzett elidegenítési, illetve megterhelési tilalom oly telekkönyvi akadályt képez, melynél fogva az akadálynak jogi hatályát nem érintő Ítélet végrehajtása iránt intézett megkeresést a telekkönyvi hatóság megtagadni köteles. Annak megbirálása pedig, bir-e és mennyiben a feljegyzésnek alapul szolgáló korlátolás hatálylyal a hitelező végrehajtási jogával szemben: nem a telekkönyvi hatóságnak, hanem az illetékes bíróságnak hatásköréhez tartozván, ebből önként folyik, hogy annak a hitelezőnek, aki erre a telekkönyvi akadályra való tekintet nélkül kívánja végrehajtási jogát érvényesíteni, előzetesen az erre illetékes bírósághoz kell fordulnia, annak per utján való megállapítása végett, hogy a bejegyzett elidegenítési, illetve megterhelési tilalom az ő jogai érvényesítésének útjában nem áll, magától értetvén, hogy az illetékes bíróságnak ítélkezési körébe tartozik annak megbirálása is,| hogyi a (nyilvánkönyvileg bejegyzett tilalom fennállása kérdésében kik vannak jogilag érdekelve és kivel szemben kell, hogy szerezzen a hitelező ily értelmű marasztaló Ítéletet. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi márczius hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi június hó 7-én tartott teljes ülésben. — Hatályát vesztett a 74. p. d. folytán.