Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

64 abból, hogy a 192. §. hatodik bekezdése szerint a megidéztetése ellenére meg nem jelent jelzálogos hitelező részére csupán a bejegyzett követelés veendő számításba, kétségtelen, hogy a bekeblezett követelések, akár tétetett ellenük kifogás, akár nem, a kielégítési sorrendben nem mellőzhetők, kivéve a végrehajtási törvény 191. §-ában megjelölt oly követeléseket, melyeket a sorrendi tárgyaláson meg nem, jelenő hitelezők fel nem számítottak s amelyek felszámítás nélkül a követelés összegének ismeretlen volta miatt számszerűleg a sorrendbe fel sem vehetők. Ezekből következik, hogy az a jelzálogos hitelező, ki a sorrendi tárgyalásra meg nem idéztetett, vagy a kielégítési sorrendről nem értesíttetett, nem fosztható meg attól, hogy a sorrendben a törvény rendelete ellenére mellőzött követelését illetőleg a vételárból kielégítést nyert későbbi hitelező ellen rangsorozati elsőbbségét per utján érvényesíthesse. Ellenben az a jelzálogos hitelező, ki szabályszerű megidéztetése ellenére a sorrendi tárgyaláson meg nem jelent s a kifizetési sorrend ellen a végrehajtási törvény 199. §-ában megjelölt határidő alatt felfolyamodással nem élt, mellőzött követelésére nézve a kielégítést nyert későbbi hitelező ellen elsőbbségi jogát per utján nem érvényesítheti, mert a végrehajtási törvény ,az elárverezett ingatlan vételárának mikénti felosztását szabályozó kivételes rendelkezéseiben minden hitelezőnek elég alkalmat és módot nyújtott nyilvánkönyvi jogának érvényesítésére. Mivel azonban nincs kizárva annak lehetősége, hogy valar melyik hitelező részére már kifizetett, illetőleg fenn nem álló vagy színleges követelés soroztatott, a későbbi hitelező pedig az ellen csak azért nem élt jogorvoslattal, mert e körülmények előtte akkor ismeretlenek voltak, vagy csak később jut azok tudomására, ily esetben, mivel az, hogy bárki más kárával gazdagodjék, a törvény és igazsággal ellenkezik, kivételesen megengedhető, hogy oly hitelező ellen, ki a részére sorozott összeget rosszhiszeműen vette fel, az ezáltal károsodott utána következő hitelező külön peruton jogát érvényesíthesse. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi janár hó 5-én tartott teuljes üléséből. Hitelesíttetett az 1891. évi január hó 5-én tartott teljes ülésben. = L. 17., 25., 38., 46. és XIV. p. d.-eket. 51. szám. (Úrbéri italmérésért megállapított kártalanítás.) Azokban a községekben, melyekben úrbéri bormérés gyakoroltatott, kit illet meg a tulajdonjog a megállapított kártalanítási összegre azon esetben, ha arra tulajdoni igény jelentetett be egyrészt a volt úrbéresek, másrészt a politikai község által? (10208/890 P. számhoz.)