Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

60 örökösüknek azon esetre, ha az e korban halna meg, végrendeletileg helyettest nevezhessenek; tekintve, hogy ezen kivétellel, mely egyébként az 1836. évi IX. t-cz. 9. §-a és 1840:VIIL t.-cz. 1: §-a által már megszüntettetett, Magyarországban a szerzeményi vagyon tekintetében mindenki korlátlan végrendelkezési joggal birt (Hk. I. rész, 5. és 57. czimei és 1715 : XXVI. t.-cz. 3. §-a), s ebből folyó lag oly intézkedéstől sem volt eltiltva, mely szerint közvetlen örökösének meghagyhatta, hogy a reászállott örökséget halála után, vagy más meghatározott esetben egy megnevezett utóörökösnek hagyja; tekintve, hogy ezen végintézkedési jogot, mely hitbizományi helyettesítésnek (substitio fideicommisario) ugyan kifejezetten sehol sem neveztetett, s melybe a fennebb emiitett jobbágyi örökös-helyettesítés önként beolvadt, a szokás annyira kitágította, hogy az, az 1852. november 29-én kelt ősiségi nyilt parancs 6. §-ának megszorító módosítása előtt, illetőleg a törvényes osztályrész intézményének megalkotása előtt, sem bizonyos izekre korlátozva nem volt, sem a leszármazó törvényes örökös által kitagadás miatt érvényesen meg nem támadtathatott; tekintve ellenben, hogy a szabad végintézkedés ily mérvű kiterjedését az ideigl. törvk. szabályok (országbírói értekezlet) a leszármazó törvényes örökösök, illetőleg az életben levő szülők javára megállapított törvényes osztályrész (köteles rész) erejéig végkép megszüntette, amennyiben az említett szabályok 7. §-ának világos szavai szerint az örökhagyó a törvényes osztályrészt, tekintet nélkül a hagyatéki vagyon öröklött vagy szerzeményi természetére, semmiféle megszorításhoz nem kötheti, következőleg azt esetleges helyettesítés által sem érintheti: mindezeknél fogva a kir. Cüria polgári szakosztályainak teljes ülése, vonatkozólag a bevezetésben emiitett elvi kérdésre a fennebbi határozat kimondását indokoltnak találta. Magától értetik, hogy ezen határozat érvénye az ország azon részeire, melyekben az osztr. polg. törvénykönyv hatályban áll, ki nem terjed. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1890. évi ápril hó 18-án tartott teljes ülésben. = Kötelesrészre vonatkozik a 43. p. d.; örökjogi tárgyúak a 3 17 34. és 42. p. d.-ek. < 48. szám. (Zálogjog egyik tulajdonostárs jutalékára.) Közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestnek egyik tulajdonostársat illető hányadára szerzett zálogjog kiterjed-e a tmár sik tulajdonostárs jutalékára is, ha eme jutalékot a zálogjoggal terhelt birtok tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul