Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

61 megszerezte és emez utóbb szerzett jutalék még zálogjoggal terhelve nem volt? (5465/889 P. számhoz.) Határozat: A közös tulajdont képező telekkönyvi jószág­testből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán azáltal, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. Indokok: Telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó zálog­jog szerzésének egyedüli törvényes módját a zálogjog nyilván­könyvi bejegyzése képezi, s minthogy a Telekk. Rendt. 62. §-a szerint, bekebelezettnek vagy előjegyzettnek csak az tekinthető, ami a telekkönyvben világosan bekeblezett- vagy előjegyzettkép jegyeztetett be, nyilvánvaló, hogy a zálogjog tárgyilagos terje­delmét a zálogjogi bejegyzés és az ezt rendelő birói határozat szabja meg; valamint másrészt ebből önként következik az is, hogy az egyik tulajdonostárs jutalékát terhelő zálogjog oly más jutalékra (a jószágtestnek oly hányadára), amelyre az kifejezet­ten bejegyezve (bekeblezve vagy előjegyezve) nem volt, kiter­jesztettnek csak akkor tekinthető, ha az a Telekk. Rendt. idézett 62. §-ához képest s az 54. §-nak megfelelően utóbb világosan és kifejezetten bejegyeztetett. Nem áll ennek útjában a Telekk. Rendt. 57. §-a, mert igaz ugyan, hogy eme szakasz szerint a zálogjog csak egész telek­könyvi jószágtestre és, ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonát képezi, csak egész tulajdoni jutalékra szerezhető: ámde eme szakasznak épen ez utóbbi rendelkezése engedi meg azt, hogy a zálogjog a jószágtestnek egyik hányadára korlátoltan is fennállhasson. De a Telekk. Rendt. 68. §-ának második bekez­désében, mint s.zintén a telekkönyvi betétek szerkesztéséről in­tézkedő 1886: XXIX. t.-cz. 21. §-ában is az a jogelv nyer félre­ismerhetlen kifejezést, hogy a nyilvánkönyyi jogok minőségén esz­közölt változtatások, s ekként a tulajdonjogi bejegyzések köré­ben történt változások is, a jelzálogos hitelezők jogait és köte­lezettségeit semmi tekintetben sem érinthetik, tehát nem érint­hetik a zálogjog terjedelmét sem, mert különösen az idézett 68. §., mely a hitelező jogainak csorbítását tiltja, viszont azok­nak jogtalan kiterjesztését sem engedheti meg; minélfogva akkor is, ha a terhelt jutalék egy másik jutalékkal ugyanegy személy tulajdonává egyesül, a jószágtest az egyik jutalékon fekvő zálog­jog tekintetében megtartja a hányadokra osztottság jellegét mind­addig, mig az illető zálogjog a telekkönyvből ki nem töröltetett. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi február hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1890. évi ápril hó 18-án tartott teljes ülésben. = A telekkönyvi rendtartásra vonatkoznak a 1., 20., 29., 34., 36., 39., 45., 56., 61. és 72. p. d.-ek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom