Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

61 megszerezte és emez utóbb szerzett jutalék még zálogjoggal terhelve nem volt? (5465/889 P. számhoz.) Határozat: A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán azáltal, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. Indokok: Telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó zálogjog szerzésének egyedüli törvényes módját a zálogjog nyilvánkönyvi bejegyzése képezi, s minthogy a Telekk. Rendt. 62. §-a szerint, bekebelezettnek vagy előjegyzettnek csak az tekinthető, ami a telekkönyvben világosan bekeblezett- vagy előjegyzettkép jegyeztetett be, nyilvánvaló, hogy a zálogjog tárgyilagos terjedelmét a zálogjogi bejegyzés és az ezt rendelő birói határozat szabja meg; valamint másrészt ebből önként következik az is, hogy az egyik tulajdonostárs jutalékát terhelő zálogjog oly más jutalékra (a jószágtestnek oly hányadára), amelyre az kifejezetten bejegyezve (bekeblezve vagy előjegyezve) nem volt, kiterjesztettnek csak akkor tekinthető, ha az a Telekk. Rendt. idézett 62. §-ához képest s az 54. §-nak megfelelően utóbb világosan és kifejezetten bejegyeztetett. Nem áll ennek útjában a Telekk. Rendt. 57. §-a, mert igaz ugyan, hogy eme szakasz szerint a zálogjog csak egész telekkönyvi jószágtestre és, ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonát képezi, csak egész tulajdoni jutalékra szerezhető: ámde eme szakasznak épen ez utóbbi rendelkezése engedi meg azt, hogy a zálogjog a jószágtestnek egyik hányadára korlátoltan is fennállhasson. De a Telekk. Rendt. 68. §-ának második bekezdésében, mint s.zintén a telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő 1886: XXIX. t.-cz. 21. §-ában is az a jogelv nyer félreismerhetlen kifejezést, hogy a nyilvánkönyyi jogok minőségén eszközölt változtatások, s ekként a tulajdonjogi bejegyzések körében történt változások is, a jelzálogos hitelezők jogait és kötelezettségeit semmi tekintetben sem érinthetik, tehát nem érinthetik a zálogjog terjedelmét sem, mert különösen az idézett 68. §., mely a hitelező jogainak csorbítását tiltja, viszont azoknak jogtalan kiterjesztését sem engedheti meg; minélfogva akkor is, ha a terhelt jutalék egy másik jutalékkal ugyanegy személy tulajdonává egyesül, a jószágtest az egyik jutalékon fekvő zálogjog tekintetében megtartja a hányadokra osztottság jellegét mindaddig, mig az illető zálogjog a telekkönyvből ki nem töröltetett. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi február hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1890. évi ápril hó 18-án tartott teljes ülésben. = A telekkönyvi rendtartásra vonatkoznak a 1., 20., 29., 34., 36., 39., 45., 56., 61. és 72. p. d.-ek.