Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

4V IX. t.-cz. 1. §-ában, a magán-földesurak kármentesítését biztosította a megszüntetett urbériségekért. Az ujabb törvények közül pedig az 1868 : LV. t.-czikk V. fejezete, az 1881 : XLI. t.-cz. II. fejezete, az 1884 : XVII. t.-cz. 36.^ §-a és az 1885 : XXIII. t.-cz. 170. és 171. §-ai határozottan intézkednek a kártalanítás iránt. Ami már most a révvámjogot különösen illeti, ez mint kir. privilégiumon alapuló, adásvételnek, haszonbérletnek és öröklésnek is tárgyául szolgáló javadalom, szintén a szerzett vagyoni jogok oltalma alatt áll. Erejét és terjedelmét meghatározta a H. K. II. r. 10. czime akként, hogy egy mértföldnyi távolságra kizárólagos jogot képez és egy mértföldön belül hasonló révvámjog másnak csak akkor adományozható, ha ez a korábbi javadalomnak nevezetes ártalmára nem lesz. Az 1723 : XV. t.-cz. (de siccis et non necessariis etiam fluvialibus teloniis tollendis) csak a száraz és ez okból nem szükséges vámok megszüntetése iránt intézkedik, amidőn oltalmába veszi az adóköteleseket azok ellen, kik vámot szedtek oly helyeken is, hol az elemek szükségtelenné tették a hidat, töltést vagy révet, s ahol a vámjog tulajdonosát fentartási költségek többé már nem terhelték. Oly ténykedésre azonban, amely által a révjog értéktelenné válik és igy a tulajdonos a maga javadalmát elveszti, az idézett törvényczikk senkit, még az államot sem jogosította fel ugy, hogy a magán vagy ont kártalanítás nélkül megsemmisíthesse; mert az állam ezen ténye jogtalanságot s következve kártérítési kötelezettséget foglalna magába. És áll hazai jogunk szerint az is, hogy az örökös és feltétlen kir. privilégiumok visszavonhatok nem voltak; törvény pedig a révvámjogokat nem szüntette meg. Sőt ujabb kisajátítási törvényünk, az 1881 : XLI. t.-cz. is, 14. §-ában a révvámjogot kifejezetten ugy sorolja elő, mint a kisajátítás tárgyát. A kártalanítás összegének meghatározására pedig az idézett törvény 23. és 25. §§-ai szolgálnak irányadóul. Ezek szerint az állam egy törvényesen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül, csak a révtulajdonos kártalanítása mellett építtethet hidat, és ha e hidon át ingyen enged is mindenkinek szabad közlekedést: ez nem szünteti meg kártalanítási kötelezettségét. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1888. évi május hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1888. évi május hó 18-án tartott teljes ülésben. 41. szám. (Közszerzemény megosztása vagy biztosítása.) A házasság tartama alatt van-e joga az egyik házastársnak a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagy biztosítását követelni; s ha igen: mily módozatok és feltételek Vajdai? : Teljes illési döntvények. 4