Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

496 Posta-szolga, l<i a kézbesitő-könyvbe hamisan irja v. iratja be a czimzett nevét, közokirat hamisítást követ el; magánfél azonban, ki ezt teszi, nem követ el közokirathamisitást. C. 65., 358. 1. Rabruhával megszökő fegyencz, e ruhára vonatkozólag nem sikkasztást, hanem lopást követ el, ha az eltulajdonítás dolosus volta fenforog. C 34., 308. 1 Rágalmazás esete nem foiog fenn, ha a B. T. K. 258. §-ában körülirt minőségű tény csupán két személy jelenlétében állíttatott. C. 32, 305. 1. Rágalmazás. Közhivatalnok rágalmazása esetében a bűnvádi eljárás megindítására a meghatalmazást ugy sértett mint felettes hatósága megadhatja. C 22., 287. 1. Rágalmazás. Köztisztviselő ellen közhatóság által kimondott bizalmatlanság esetében az annak alapul szolgált állitások miatt a közigazg. elj folyamatban léte alatt rágalmazás v. becsületsértés miatt bünv. eljárás helyt nem foghat. C. 35 , 311. 1. Rendőri hatóságoknak „őrségi" közegei hatósági tagoknak nem tekintetnek; az ellenük hiv. eljárásuk közben elkövetett becsületsértés tehát a B. T. K. 261. §-a szerinti vétséget képezi. C. 67-, 362 1. Részesség. Cseléd részessége gazdája kárára ennek nem cselédje által elkövetett v. megkisérlett lopás esetében a B. T. K. 336. §-ának 7. pontja alapján büntetendő. C. 47 , 330. 1. Semmiségi ok nem forog fenn, ha a kirendelt védőt a főtárgyaláson ügyvédjelöltje helyettesíti. C 83., 380. 1. Semmiségi okot képez, ha törvényszéki jegyző tanácsülésben, bár szavazat nélkül, mint előadó működött. C. 19, 283 1. Semmiségi panasz folytán, mely a felebbviteli főtárgyaláson a vádlott távollétében külön védője által jelentetett be, az iratok közvetlenül a kir. Curiához terjesztendők-e fel? C. VI., 392. 1., ko. i. t. 4., 434. 1., sze i. t. 1., 448. 1. Semmiségi panaszra, mely a B P. 556. §-a alapján adatott be, az itélet a 384. §-ban foglalt hivatalból észlelendő semmiségi ok alapján is megsemmisíthető. C. 80., 376. 1. Sértett fél a büntetésnek súlyosbítása végett hivatalból üldözendő bűntett v. vétség miatt indított bünv. ügyben felebbezési joggal nem bír. C. 63., 355. 1. Sértett fél felebbezheti az oly megszüntető határozatot, mely hivatalból üldözendő bűnt. cselemény esetében az ügyész indítványára hozatott. C. 9., 268. 1. Sértett fél nem felebbezése esetén is megilleti az ügyészt a felebbezés joga oly végzés ellen, mely a bünt. eljárást a sértett fél visszavonható indítványára üldözendő cselekmény tágyában szünteti meg. C. 73., 369. 1. Sértett fél visszavonható indítványára üldözendő büntetendő cselekmény miatti végtárgyaláson a sértett jelenléte szükséges; igazolatlan elmaradása a vád visszavonásának tekintendő. C. 52., 342. 1 Sértő kifejezések miatt megdorgálást v. pénzbüntetést alkalmazó birói határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye. C. 8., 266. 1. Sikkasztás. A ki harmadik személynél végrehajtásilag lefoglalt dolgokat azon alapon, hogy azok az ő tulajonát képezik, a végrehajtást szenvedőnek beleegyezése nélkül elveszi, a B. T. K. 368. §-ába ütköző vétséget követi el. C. 68., 364. 1. Sikkasztás. Állami kezelés alatt álló vasutak hivatalnokai és szolgái szolgálati uton kezeikhez jutott pénznek elsikkasztása által hivatali sikkasztást követnek el. C. 58., 350. 1. Sikkasztás. Községi jegyző v. körjegyző, ki adótartozásnak lerovására a lakosok által az ő kezeihez fizetett pénzt eltulajdonítja, hivatali s/kkasztást követ el. C. 48., 332. 1. Sikkasztás. Rabruhával megszökő fegyencz, e ruhára vonatkozólag nem sikkasztást, hanem lopást követ el, ha az eltulajdonítás dolosus volta fenforog. C. 34. 308. 1. Súlyos testi sértés, I. testi sértés.