Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

299 testi egészsége, a jogellenes megtámadtatás merényletei ellen azon fokban, mint más személyé, a törvény védelmében részesittessék; de másrészről a jogellenes testi sértés elkövetője sem, válhatván büntetlenné azáltal, mert ezen merényletet a közhatóság közege ellen ennek hivatalos eljárása közben követte el: ezeknél fogva sem a Btk. V. és XX. fejezetei, sem annak büntetési rendszere alapján nincs igazolva, hogy a fent kiemelt esetben, a tettes akár egyedül a hatóság elleni erőszakban, akár csupán a testi sértésben mondassék ki bűnösnek s csakis az ezen cselekmények egyikére rendelt büntetéssel büntettessék. De ezenfelül nem igazolható a megjelölt felfogás a Btk. 95. és 96. §§-ai szempontjából sem. A Btk. 96. §-a szemközt állítván az esetet, melyben az ugyanazon személy által elkövetett «több büntetendő cselekmény» képezi az együttes megítélés és büntetés megállapításának tárgyát, a Btk. 95. §-ában megjelölt azon esettel, melyben a büntető törvénykönyv több rendelkezése «egy büntetendő cselekmény» által sértetik meg: a törvény sehol sem határozta meg közelebbről ezen egymással ellentétbe helyezett és folyományaiban nagy horderejű külömbségek tényező elemeit. Azon kérdést illetőleg tehát, hogy a concrét esetben a Btk. 95. §-a vagy 96. §-ának esete, vagyis hogy eszmei vagy anyagi bűnhalmazat forog-e fenn? az itélő bíróság az eziránt fennálló, de a törvénykönyvben tüzetesen meg nem határozhatott elvek és szabályok irányozására lévén utalva; tekintve, hogy a hatósági közeg elleni erőszak külön büntetendő cselekményt képez; tekintve, hogy a testi sértés is bárki ellen követtessék el, szintén külön büntetendő cselekményt állapit meg; tekintve, hogy ia hatósági functió teljesitésének erőszakkal való akadályoztatása, illetőleg tettleges bántalmaztatása nem azonos a hatósági functiót végező személy elleni testi sértés elkövetésével; tekintve, hogy az «erőszak» több büntetendő cselekmény tényező eleme lévén: a személy elleni alkalmazásában sem meríti ki a testi sértés bűntettének vagy vétségének a törvényben meghatározott fogalmát; tekintve, hogy ennélfogva a hatósági közeg elleni erőszak elkövettethetik, tehát a Btk. 165., ugy 168. §§-aiban meghatározott bűntettnek valamennyi tényező eleme megvalósittathatik anélkül, hogy ezáltal az illető közeg ellen a Btk. XX, fejezetében meghatározott valamelyik büntetendő cselekmény követtetnék el; tekintve, hogy az előrebocsátottak szerint a testi sértés a hatósági közeg elleni erőszaktól in abstracto elkülönített, in concreto pedig elkülöníthető törvénysértést képez; tekintve továbbá, hogy az, aki hatósági közeget, hivatalos feladatának foganatosításában azáltal akadályozza, hogy az ellen testi sértést követ el, — beszámítható állapotának feltevése