Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

300 mellett — szükségszerű tudatával bír: hogy nemcsak erőszakosan felülemelkedik a közrend követelményein és gátolva a közhatósági feladat teljesítését, ezáltal büntetendő cselekményt követ el; hanem tudatával bir egyszersmind annak is: hogy az ember elleni testi sértés elkövetésével, ennek egészségét és testi épségét jogtalanul megtámadja, és ezáltal az utóbbi szempontból is a büntető törvény alá eső felelősségnek teszi ki magát; tekintve, hogy a fent feltételezett esetben a tettes mindkét irányban tudatosan cselekedvén: két külön jog megsértésére határozta el magát és ezen nem egy, hanem egymás mellett levő két elhatározását tettleg végrehajtva, ezzel két külön jogot sértő eredményt hozott létre; tekintve, hogy a két külön szándék és a két külön eredmény közötti közvetítést eszközlő, habár látszólag egy fizikai cselekedetet nem teszi szükségszerűen egygyé a két jogsértő szándékra visszavezethető és két külön jogot sértő eredményben nyilvánvaló cselekményeket és ezek szerint nem «egy» büntetendő cselekmény általi több törvénysértés, hanem tényleg és valódilag «két» büntetendő cselekmény forogván fenn: azon felfogás, hogy a tettes a föltett esetben a Btk. 95. §-ának alkalmazásával csak egyik cselekménynek büntetésével büntettessék, a Btk. 95. és 96. §§-ainak egybevetéséből és egymáshoz való viszonyításából sem mutatkozik igazoltnak. Mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 7432. és 4134/1883. B. szám alatt felmerült esetre: hogy az esetben, ha a hatósági közeg hivatalos feladatának foganatositásában azáltal akadályoztatik, hogy ellene a megakadályozás czéljából testi sértés büntette vagy vétsége követtetik el, és ha ezáltal a megakadályoztatás be is következett: a tettes a Btk.-nek 165., illetőleg 168. §§-aiban, valamint 301. §-ában, esetleg a 303. §-ában, illetőleg az eredményhez képest a Btk. XX. fejezete további rendelkezésében meghatározott büntetendő cselekményekben mondandó ki bűnösnek és a halmazat szempontjából, ellenében nem a Btk. 95. §-a, hanem 96. §-a alapján az általános rész VIII. fejezetének további rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi november hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon év deczember hó 31-én tartott teljes ülésben. L. 1., 2., 13., 17. és 37. b. d'.-eket. 29. szám. (Ingatlan termékének learatása ; btk. 333. §.) Ingatlan termékének learatása, vagy elvitele, ha a kár 5 forintot meghalad, lopást (Btk. 333. §.), vagy idegen vagyon megrongálását (Btk. 421. §.) képezi-e? (7145/1882. és5411/1883. B. számokhoz.)