Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

298 tési tételek is aként, hogy a 165., illetőleg 168. §§-ban meghatározott büntetendő cselekmény büntetése csakis a hatósági intézkedés külömböző alakban jelentkező törvényellenes megakadályozásának és ezenfelül a hatósági közeg testi sértést nem képező egyszerű bántalmazásának bünösségi súlyához és béltartalmához lévén arányosítva: a büntetés ezen megállapításánál nem vétetett számításba, s ezzel nem hozatott arányban azon esetleges bünösségi többlet büntetése is, mely a hatósági functió erőszakos megakadályozásán kívül még az ezen functiót végező személy elleni testi sértés büntette vagy vétsége esetében, a két külön jog megsértésének megfelel; tekintve, hogy a Btk. XX. fejezetében meghatározott büntetési tételek is kizárólag az azon fejezetben meghatározott egyes cselekmények súlyához lévén számítva, azok meghatározásánál szintén nem képezte a számbavétel tárgyát azon eset, ha a testi sértés, a hatósági közeg hivatalos eljárásának meghiúsítása, illetőleg akadályozása, vagy pedig azon közeg kényszerítése czéljából követtetett el és eszerint a büntető törvénykönyv oltalmának tárgyát képező két külön és önálló jog megsértetett; tekintve, hogy a fentebbiekből következtetve a Btk. leglényegesebb kellékének a bűntett és a büntetés közötti arányosságnak felforgatása állana elő mindazon esetekben, melyekben csupán a súlyos testi sértés bűntettének büntetésével büntettetnék az, aki a most emiitett büntettet a törvény vagy a hatóság rendelkezésének végrehajtásában eljáró hatósági közeg ellen, a hivatása gyakorlatában azon czélból követte el, hogy az állam vagy a közhatóság rendelkezésének foganatját meghiúsítva, a közhatalmat hivatásszerű cselekvésében megakaszsza; valamint az esetben is, ha csakis a Btk. 165. §-ában, illetőleg 168. §-ában meghatározott büntetés mondatnék ki az ellen, aki az állami illetőleg hatósági functió megakadályozásán kívül az ezen functió foganatosításánál fogva eljáró személy ellen a testi sértés vétségét is elkövette; tekintve, hogy az imént kiemelt aránytalanság elfogadása esetében, vagy az állam közérdekének az illető törvény külön rendelkezésében nyújtott hatályos oltalma merülne teljesen alá az állami érdeket esetleg túlszárnyaló személynek nyújtott külön oltalomban, vagy pedig viszont a személy oltalmának kellene az ezt absorbeáló közérdek oltalmában elenyésznie; tekintve különösen a föltett kérdés szempontjából, hogy a Btk. XX. fejezetében nem tétetvén külömbség azon személyekre nézve, akik ellen az abban meghatározott cselekmények valamelyike elkövettetik, s eszerint a cselekmény minősége, illetőleg eredménye szerint rendelt büntetéssel büntetendők lévén mindazok, akik bárki ellen jogtalanul testi sértést követnek el; tekintve, hogy a közhatóság közege azáltal, mert a közhatalom megbízásában jár el, nem veszti el a törvény által mindenkinek személykülömbség nélkül megadott azon jogát, hogy