Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

297 és kimondja továbbá: hogy a védő által — a fennálló rendszernek megfelelő időben bejelentett perorvoslat hatályát nem szünteti meg a védencznek az Ítéletben való megnyugvása, illetőleg azon nyilatkozata, hogy ő a védő által használt perorvoslati nyilatkozatát visszavonja. Kelt Budapesten, a kn. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi november hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon év deczember hó 31-én tartott teljes ülésben. = Hatályát vesztette az 1897: XXXIV. t.-cz- folytán. 28. szám. (Hatóság elleni erőszak és testi sértés halmazata ; btk. 96. §.) Ha a hatósági közeg hivatalos eljárásában azáltal akadályoztatik, hogy az akadályozó, a hivatalos eljárás foganatosításának meghiúsítása czéljából testi sértés bűntettét vagy vétségét követi el ellene: a Btk. 165. §-ának, illetőleg 168. §-ának a Btk. XX. fejezetében meghatározott sérelmező cselekmények valamelyikével való ezen találkozása a Btk. 95. §-a, vagy annak 96. §-a alá eső bűnhalmazatot állapitja-e meg? (7432. és 4134/1883. B. számokhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a Btk. V-ik, a hatóságok, országgyűlési tagok, vagy hatósági közegek elleni erőszakról rendelkező fejezetének tárgyát és czélját a közhatalom teendőivel törvény- vagy szabályszerűen megbízott személyeknek, ebbeli hivatásuk gyakorlatában, a jogtalan kényszer vagy jogtalan akadályoztatás elleni oltalma képezi; tekintve, hogy különösen a Btk. 165. és 168. §-ainak tárgya és czélja, a törvény és a közhatóságok törvényes hatósági körükben tett rendelkezései foganatjának és hatályosságának biztosítása lévén: mindkét szakasz büntető rendelkezése csupán azok ellen irányul, akik a hatósági intézkedés foganatosítását erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozzák; tekintve, hogy eltérőleg az V. fejezettől, a Btk. XX. fejezetének tárgya és czélja csakis az ember egészségének és testi épségének — mások szándékos vagy gondatlan cselekménye, illetőleg mulasztása által való — megzavarása elleni biztosításban van körvonalazva; tekintve, hogy a fentebbiek szerint az V. fejezet elvontan az illető személy sérelmeztetésétől, közvetlenül csakis a közérdeknek: ellenben a XX. fejezet közvetlenül a személy érdekének oltalmát tárgyazza; ás ez utóbbi csupán az emiitett jogos érdeknek nyújtott oltalom által, tehát közvetve oltalmazza egyszersmind az államnak, a személy sérthetetlenségétől feltételezett egyik legjelentékenyebb közérdlekét; tekintve, hogy a Btk. idézett fejezetei, ezen külön-külön tárgyával és czéljával összhangzásban állanak az ezekben meghatározott egyes jogsértő cselekményekre megállapított bünte-