Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

295 minden oly esetre, melyben a tanú vagy szakértő esküjének letétele, eltekintve a 218. §-ban fölsorolt többi esetektől, nem valamely törvény rendelkezésénél fogva mellőztetett s helyettesittetett fogadalommal vagy más ilynemű hivatkozással; tekintve, hogy az 1880. évi augusztus hó 15. napján 2265. sz. alatt kiadott, a járásbíróságok előtti bűnvádi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendeletnek 79. §-a sincs ellentétben a törvény alapján fennebb kifejtettekkel; mert ezen szakasz második bekezdése egyedül a nem-nyomatékos, tehát nem az ügy lényeges körülményeire vonatkozó vallomások esetére rendelvén az eskü mellőzését, már azáltal is kizárja a Btk. 213. §-ának, illetőleg 214. §-ának alkalmazhatását, mely szakaszok szerint ugyanis a hamis tanuzás büntethetőségére — az egyéb ismérveken felül — az is követeltetik, hogy a vallomás az ügy lényeges körülményére vonatkozott légyen; tekintve végre, hogy a Btk. 213., illetőleg 214. §§nainak azon rendelkezése, mely szerint csakis eskü által megerősített tanúvallomás állapitja meg a hamis tanuzás bűntettét, illetőleg vétségét, továbbá a Btk. 218. §-a első pontjának azon rendelkezése, mely szerint csupán az esetben tulajdonitható az eskü nélkül tett vallomásnak ezzel egyenlő hatály, amelyben ezt a törvény különösen rendeli, az 1880. évi augusztus 15-én kelt 2265. sz. alatti miniszteri rendelettel sem szenvedett, s szemközt a törvénynyei, különösen pedig az 1869 : IV. t.-cz, 19. §-ával nem is szenvedhetett változást; mindezeknél fogva kimondja a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 958/1881. és 11.255/1882. B. számok alatti bűnvádi ügyekre, hogy: az esküvel meg nem erősített, vagy nem a Btk. 218. §-a első pontjában föltételezett törvény alapján tett, habár hamis tanúvallomás, nem állapitja meg a hamis tanuzás bűntettét, illetőleg vétségét. Kelt Budapesten, a m, kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi október hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi november hó 28-án tartott teljes ülésben. = L. a 20. p. d.-t. 27. szám. (Védő önálló perorvoslati joga.) Élhet-e a védőügyvéd védencze érdekében jogorvoslattal akkor is, ha; a .véderícz a birói határozatba kifejezetten belenyugszik? (7507/83. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy bűnvádi ügyekben a védő nem csupán a vádlottat, hanem törvényszerű kötelességéhez képest, vádlottnak, vagy a gyanúsítottnak érdekében a törvényen alapuló jogot, s igy a közérdeket is képviseli; tekintve, hogy a védencz érdekében rejlő közérdeknek a védő általi képviselete abban találja alapját, hogy a büntetés nem lévén