Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

289 szélynek teszi ki, de a tettes által foganatosított ezen cseleke­det az előrelátott ható erő hozzájárulása előtt más által ideje­korán észrevétetett, és ennek következtében a rongálás tényle­ges bekövetkezése megakadályoztatott, avagy a rongálás bekö­vetkezése valamely véletlen által kerültetett ki? (6218/1883 B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy valamely büntetendő cselek­mény csupán akkor van befejezve, ha mind az elkövettetett, ille­tőleg bekövetkezett, amit a B. T. K.-nek azon cselekményt meg­határozó rendelkezése, annak lényeges ismérvéül megállapít; tekintve, hogy a B. T. K. 434. §-a az ebben meghatáro­zott bűntett létrejöttét — vaspályát illetőleg — a vaspályának vagy ahhoz tartozó tárgynak- megrongálásától, s ezáltal a sze­mélyeknek vagy áruknak veszélyeztetésétől teszi függővé; tekintve, hogy ezek szerint a kérdéses bűntett egyik lé­nyeges ismérve «a megrongálás* lévén: a B. T. K. 434. §-ban meghatározott bűntett nem lehet bevégezve anélkül, hogy a tör­vény szerint mellőzhetlen, és létének lényeges eleméül köve­telt megrongálás tényleg nem következett be; tekintve, hogy a «megrongálás» alatt a törvény értelmében mindazon szándékos cselekedet értendő, mely az ebből származ­ható veszély tudatában a vaspálya vágányán, alapján, vagy mozi­donyon, esetleg a vaggonon vagy pedig e tárgyak valamelyik alkatrészén oly változtatást eszközöl, hogy az ezáltal megvál­tozott állapotba hozott tárgynak vagy állaga lesz rosszabb, vagy pedig rendeltetésének többé nem ielel meg, esetleg a vaspálya­vonal veszélyeztetését okozza; tekintve, hogy az esetben, ha ily megváltoztatás nem jött létre, az ettől a törvény világos kijelentése szerint föltételezett bűntett sem jöhetvén létre: a közveszélyü megrongálás befeje­zett büntette nem lehet megállapítva; tekintve mindazonáltal, hogy a közveszélyü megrongálás bűntettének kísérlete is büntetendő; tekintve, hogy a kérdéses bűntett kísérlete nem csupán azáltal állapittatik meg, hogy valaki saját physikai tevékeny­ségével kezdi meg a megrongálást, hanem azáltal is, ha a vaspálya vagy ehhez tartozó tárgyak állapotát és minőségét magában véve meg nem változtató oly cselekedetet szándékosan foganato­sít, melyről tudja, hogy az a rendszerint bekövetkező más ható erőknek hozzájárulásával a vaspálya megrongálását, és ezáltal a lehető közveszélyt eredményezi, feltéve, hogy ezen eredmény a tettes akaratán kívül álló körülmények következtében elma­radt : mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsai­nak teljes ülése — vonatkozólag a 6218/1883 B. sz. alatti ügy­ben felmerült elvi kérdésre: hogy a közveszélyü megrongálás bűntettének a B. T. K. Vajdaiy: Teljes ülési döntvények. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom