Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

290 434. §-ában meghatározott tényálladéka a megrongálás tényleges bekövetkezése nélkül nem állapítható meg; ellenben, hogy mindazon szándékos cselekedet, mely által a vaspálya-testnek vagy a mozdonynak, illetőleg ezek valamely alkatrészének, az ebből származható veszély tudatával eszközlött rosszabbá tétele közvetlenül foganatosíttatni megkezdetik, avagy mely által — habár az állag, illetőleg a minőség közvetlenül nem is rontatik meg, de a megrongálás az előrelátott más physikai ható erőnek hozzájárulásával, mint azon cselekedet és ezen más ható erő együttes okozata rendszerint okoztatik, föltéve, hogy az eredmény a tettes akaratán kivüli körülmény következtében elmaradt; a B. T. K. 434. §-ában meghatározott közveszélyü megrongálás bűntettének kísérletét állapítja meg. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi június hó 27-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett ugyancsak az 1883. évi június hó 27-én tartott teljes ülésben. 24. szám. (Hozzátartozók lopásnál; btk. 343. §.) Az ugyanazon gazda szolgálatában álló több cseléd a B. T. K. 343. §-ának szempontjából, és tekintettel az 1876 : XIII. t.-cz. 2. §-ára egymás irányában is közös háztartásban élő hozzátartozóknak tekintendők-e? és ennélfogva az esetben, ha az egyik a másika ellen lopást követett el, de a sértett fél a bűnvádi eljárás megindítása iránti indítványát a kellő időben visszavonta: ezen visszavonás a bűnvádi eljárás megszüntetését eredményezi-e? (7634/1883 B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy az 1876:XIII. 2. § -a szerint a cseléd szolgálatba lépésével a gazda, illetőleg családja háznépének tagjává lesz; tekintve, hogy ezen kifejezésnek «háznépének tagja» más értelme nem lehet, hogy az ily egyén, a gazda, illetőleg t-nnek családja «hozzátartozója»; tekintve, hogy az idézett törvényczikk 29., 30., 31. és 3%. §-ai szerint a gazdára hárított különös kötelezettségek, úgyszintén a gazdának azon törvényczikk 46. §-ában megadott fegyelmi joga csakis ezen hozzá tartozási viszonyban találják alapjukat; tekintve, hogy a «hozzátartozóknak» a B. T. K. 78. §-ában felvett megjelölése által nincs kizárva a polgári és más törvényeknek azon hatálya, hogy az ezek által hozzátartozóknak minősített személyek a B. T. K.-ek szempontjából is ilyeneknek vétessenek; tekintve, hogy azon viszony, mely a gazdához való hozzátartozóságot megállapítja, az ehhez hozzátartozó cselédeket illetőleg is — egymás között hasonló viszonyt hoz létre;