Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

286 vétségek egyikét és ezek között első rendben a csalás bűntettét, illetőleg vétségét állapithatná meg; tekintve mindazonáltal, hogy a csalás büntette vagy vétsége a B. T. K. 379. §-ának rendelkezése szerint csak az esetben jön létre, ha valaki oly cselekményt foganatosít, mely által más, az idézett §-ban meghatározott módon és azon czélból ejtetik tévedésbe vagy tartatik tévedésben, hogy a tettes magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, és ez által amannak jogtalanul vagyoni kárt okozzon; tekintve, hogy az idézett 379. _§-nak a B. T. K. 75. §-ához való viszonyításánál fogva a cselekmény büntethetőségére még azon mellőzhetlen föltétel is szükséges, hogy az szándékosan követtetett légyen el; tekintve, hogy amennyiben a büntető-törvénykönyv 75. §-a imisodik bekezdésében meghatározott kivétel nem forog fenn, a szándéknak a cselekmény mindegyik ismérvét át kell hatnia, vagyis a tettes tudatának és akaratának a büntetendő cselekmény mindegyik ismérvére ki kell terjednie; tekintve, hogy ebből kifolyólag a már eladott dolognak az eladó által, vagy ennek nevében és beleegyezésével, az előbbi szerződés fennállása alatt, és a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül ismételt, és ennélfogva mindenesetre jogtalan eladása esetében arra nézve, hogy ezen cselekmény ne csupán a magánjogi következményeket vonja maga után, hanem a büntetendő csalást állapítsa meg, a B. T. K. 379. §-ában meghatározott többi ismérvek létén, és az ezekre vonatkozó szándékon kivül a jogtalanul eladónak akarnia kell, hogy az előbbi vevő az ismételt eladás által jogtalanul kárt szenvedjen, az eladó pedig ez által jogtalanul vagyoni hasznot nyerjen; tekintve, hogy az ismételten eladónak az ismételt eladás idején fennálló oly vagyontalansága, amely őt az általa okozott kárnak megtérítésére képtelenné teszi, habár nem is kizárólagos és nem feltétlen bizonyítéka a fennebb megjelölt kárositási szándéknak, de a legtöbb esetben ennek igen erős indiciuma: Mindezeknél fogva a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése — vonatkozólag a fent körülirt kérdésre, és a 2754/1883. sz. alatti esetre határozatilag kimondja: hogy valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi (szerződés fennállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása, és azon dolognak uj, vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt, s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát; kimondja továbbá a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése : hogy különösen ingatlan dolognak a fenn körülirt módon való jogtalan ismételt eladása, és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, amennyiben az előforduló esetben a B. T. K. 379. §-ában meghatározott csa-