Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

287 lás valamennyi ismérvei, és igy egyrészről a jogtalan károsi­tási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék meg­valósulva lennének, a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűn­halmazatban a B. T. K. 400. §-ában meghatározott büntettet is megállapítja, amiből a B. T. K. 95. §-ának rendelkezése alap­ján önként következik: hogy ezen esetben a büntetés megha­tározásánál nem mindig a B. T. K. 383. §-ának, hanem az eset­hez képest a 400. §-a második bekezdésének határozata köve­tendő. . Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. május hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi június hó 13-án tartott teljes ülésben. 22. szám. (Meghatalmazás közhivatalnok elleni rágalmazásnál; btk. 270. §.) 1- ör. A B. T. K. 270. §-ának bevezető rendelkezése alap­ján, az ezen szakasz 2. pontjában megjelölt vétségek miatt a közvádlónak meghatalmazás nélkül hivatalból tett indítványára a bűnvádi eljárás meginditható-e vagy nem? 2- or. Ha a bűnvádi eljárás megindítására a meghatalma­zás szükségesnek találtatnék, ez esetben a sértett közhivatal­nok, vagy pedig csak felettes hatóságának, avagy ugy az előb­binek, valamint az utóbbinak meghatalmazása folytán indítvá­nyozhat ja-e a közvádló a bűnvádi eljárás megindítását? (13119/1882. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a B. T. K. 268. §-nak rendel­kezése szerint a B. T. K. XVII. fejezetében meghatározott bün­tetendő cselekmények miatt csak a sértett fél indítványára in­dítható meg a bűnvádi eljárás; tekintve, hogy ezen általános szabály alól kivételt állapí­tanak meg a B. T. K. 269., 270., 271: és 272. §§-nak külön ren­delkezései, melyek szerint az idézett szakaszokban megjelölt ese­tekben a bűnvádi eljárás megindítása csak hivatalból, azonban a külön-külön megjelölt hatóságok meghatalmazása, illetve dip­lomatikai uton kijelentett kívánat folytán indítványozható; tekintve, hogy egyrészről már a meghatalmazás vagy {kívá­nat szüksége iránti intézkedésből önként következik, másrészről a büntető törvénykönyv javaslatával együtt a törvényhozás elé terjesztett indokolás kétségtelenné teszi, miként a hivatkozott szakaszokban foglalt azon rendelkezésnek: «hivatálból van helye a bűnvádi eljárásnak» azon jelentősége van, hogy a B. T. K. 269., 270., 271. és 272. §§-ai alá eső vétségek miatt a vád az állam hivatalos közege által indítványoztatik, és a képviselet ezt ille­tendi; tekintve, hogy a B. T. K. fent hivatkozott szakaszai — a 270. §. 2. pontja alá tartozó esetek kivételével — megjelölik

Next

/
Oldalképek
Tartalom