Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

18 a perköltségre nézve azonban megváltoztatta, és melyekben az ítélet érdemleges részére nézve a felebbezés a harmadbirósághoz helyt nem foghat, van-e a perköltségre vonatkozó ítéleti rész ellen felebbezésnek helye? (1171. és 1876/84. P. számokhoz.) Határozat: Azon sommás eljárás szerint tárgyalt peres ügyekben, melyekben a másodbiróság az elsőbiróságnak ítéletét érdemileg helybenhagyta, a perköltségekre nézve azonban megváltoztatta, és melyekben az ítélet érdemleges részére nézve a felebbezés a harmadbírósághoz helyt nem foghat, a perköltségre vonatkozó Ítéleti rész ellen felebbezésnek van helye. Indokok: Tekintve, hogy a perköltség a keresetnek, illetve viszonkeresetnek tárgyát képezi; tekintve, hogy a sommás eljárás szerint tárgyalt és itéletileg eldöntendő ügyekben és perekben az 1881 : LIX. t.-czikk 100., illetve 47. §§-ai és az 1881: LX. t.-cz. 30. ós 97. §§-ai kifejezett rendelkezése értelmében a felebbezési jogorvoslat csak a két egybehangzó ítélet ellenében van kizárva, és a jogorvoslatnak kizárása az alsó bírósági Ítéletek egymástól eltérő részeire nézve ki nem terjed: ezeknél fogva kimondandó volt, hogy a fentebb emiitett peres ügyekben is a másodbiróság által hozott, s az első bíróság Ítéletét csupán a perköltség kérdésében megváltoztató ítéletnek ezen, az elsőbiróság ítéletétől eltérő része ellen helye van a felebbezésnek. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi június hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 27-én tartott teljes ülésében. = Hatályát vesztette az 1893 : XVIII. t.-cz. 181—183. §§. folytán. 17. szám. (Megítélt kamatok sorozása.) Az 1881. évi LX. törv.-czikk 192. §-a a) pontjának azon rendelkezése, mely szerint csak az árverés napjától visszaszámitandó három évi kamatok elégitendők ki a tőkével egyenlő sorrendben, alkalmazandó-e s mennyiben a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett s a sorrendi tárgyaláskor felszámított tőke-követelésnek megitélt, illetve birói egyesség vagy közjegyzői okirat által megállapított kamataira is? (5041/1884 P. számhoz.) Határozat: Az 1881. évi LX. t.-czikk 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem alkalmazható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tőkekövetelésnek azon, a végrehajtási bekebelezés alapjául szolgált Ítéletben, vagy birói egyességben, avagy közjegyzői okiratban megállapított kamataira, melyek a ^bekebelezés napjáig lejártak. Ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított három évnél régibb időtől íogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozandók s elégitendők ki a vételárból. Ellenben a végrehajtási bekebelezés napja után lejárt kamatok az idézett törvény 192. §-a a) pontja ren-