Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

276 kettője a 116. §-nak egyes számban tartott dispositiója alá épen nem foghatók: mindezeknél fogva a m. kir. Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése vonatkozólag a 9847/1882. sz. alatti esetre, határozatikig kimondja: hogy a Btk. 343. §-a esetében magánfél részéről emelt indítvány visszavonása a hivatalból üldözendő közreműködőkre nem terjed ki. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi február hó 26-iki teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 12-én tartott teljes ülésben. = A lopásra vonatkoznak a 10., 24., 29., 34., 43., 44., 47., 50., 51., 53., 62., 70., 72., 74. és 75. b. d.-ek. 15. szám. (Az ítélet kihirdetésekor megnyugodott vádlott felebbezési joga.) Vádlott az esetben, amidőn az ítéletbe annak kihirdetésekor nyíltan belenyugodott, .ugyanazon ítéletet későbben, de a 24 órai határidőn belül ama belenyugvás iránti kijelentésével szemben érvényesen felebbezheti-e? vagyis ilyképen közbetett későbbi felebbezése elfogadandó-e0 (3392/1882. és 2027/1883. B. számokhoz.) Határozat: Tekintve, hogy az idő, mely alatt a vádlottnak joga van az első, vagy másodfokú bíróság által hozott büntető ítélet ellen felebbezést használni, a joggyakorlat által meg van határozva; tekintve, hogy ezen időn belül kijelentett felebbezés, ha az erre jogosított személy által jelentetett ki, nem! mellőzhető; tekintve, hogy ezen jogától vádlottat a bejelentésre kiszabott határidőn belül, azon nyilatkozata nem foszthatja meg, hogy a neki kedvezetőlen Ítéletben megnyugszik; tekintve, hogy a büntető ítélet csak akkor jogerejü és foganatosítható, amidőn az ellen a további felebbezés ki van zárva; tekintve végre, hogy sem a törvényben, sem a törvények alapján kibocsájtott szabályrendeletekben, sem a bíróságok állandó gyakorlatában nem találja alapját az, hogy a kihirdetésnél netalán megnyugvását kinyilatkoztatott vádlott, későbben bővebb és alaposabb megfontolás után felebbezési jogát, az erre kitűzött határidő alatt igénybe ne vehesse; mindezeknél fogva a kir. Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése azon elvi kérdésre, hogy a vádlott az esetben, amidőn az Ítéletbe ennek kihirdetésekor belenyugvását kijelentette, ugyanazon ítéletet a felebbezésre nyitva álló 24 órai határidőn belül, előbb tett nyilatkozatától eltérve felebbezheti-e és a felebbezés hatálylyal bir-e? vonatkozással a 2027/1883. sz. alatti esetre, és a magyar. állam azon területére kiterjedő hatálylyal, ahol az 1853-iki ausztriai büntető perrendtartás nincs érvényben, határozatilag kimondja, hogy: az esetben, ha vádlott, habár a bűnvádi eljárás után hozott ítélet vagy határozat kihirdetésekor abban megnyugvását jelentette is ki, de ezen nyilatkozatától eltérve, az Ítélet vagy határozat kihirdetését követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentett be, ezen felebbezés elfogadandó, és amennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem rendelnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó.