Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

269 t.-czikk 44. §-a alapján kiadott igazságügyminiszteri rendelet 27--30. §§-ai pedig, a kihágások eseteiben azzal határozottan ellenkező elvet állapítanak meg, feljogosítván a sértett, vagy károsított felet a kir. ügyész elállása esetében, a közvádnak is képviseletére, valamint a fö­lebbezésnek a kir. ügyész részéről való elmulasztása esetében ezen per­orvoslat használatára: mindezeknél fogva kimondja a m. kir. Curia büntető tanácsai­nak teljes ülése, vonatkozással az 5585/1882. B. sz. alatti bűnügyre, hogy: a kir. törvényszék .hatósági körébe tartozó büntetendő cselek­mény miatt indított bűnvádi ügyben, az alsóbb fokú bíróságok által hozott felmentő ítélet, vagy megszüntető határozat esetében a magán­jogi elégtételre jogosított, közvetlenül sértett vagy károsított, ameny­nyiben az ebbeli elégtétel iránti igényét bejelentette és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem fölebbezett, jogosítva van a fölebbezési perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve fennálló feltételek mellett és ha­tálylyal használni. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1882. évi június hó 5-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 26-án tartott leljes ülésben. = Hatályát vesztette az 1897: XXXIV. t.-cz. folytán 10. szám. (Élelmi czikk lopása, k. btk. 126. §.) Ellopása két forint értéket meg nem haladó oly dolognak, mely az ellopás idejébeni állapotban élvezetre nem alkalmas, képez-e a kihágási büntető törvénykönyv 126. §-a alá eső tulajdon elleni kihágást? Valamint ezzel kapcsolatban azon körülmény, hogy a lopott és két forint értéket meg nem haladó czikk éle­lemre nem alkalmas, hanem ahoz, hogy az e czélnak megfeleljen, bizonyos előkészítés kívántatik, kizárja-e azt, hogy ily cselek­mény a kihágásokról szóló btk. 126. §-ában körülirt kihágásnak tekintessék? (3351. és 7740/1882. B. számokhoz.) Határozat: Tekintve, hogy emberi táplálékul szolgáló czikkek élelmi czikkeket képeznek; tekintve, hogy a kérdéses czikkek ezen természete nincs föltételezve attól: vájjon bizonyos átalakítás, vagy készítés szük­ség-es-e ahoz, hogy az emberi táplálék tárgyát képezzék; tekintve továbbá, hogy a kihágási btk. 126. §-a nem szorít­kozik a közvetlenül és minden előkészítés nélkül élvezhető czik­kekre, hanem egyáltalában élelmi és élvezeti czikkekről szól, ezen kifejezés pedig a megelőző elkészítés után élvezhető czikke­ket is magában foglalja: ennélfogva a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3351. és 7740/1882. B. sz. alatti esetekre, ki­mondja, hogy: két forint értéket fölül nem haladó oly czikkek, melyek habár csak bizonyos előkészítés, mint megfőzés, sütés, feltörés

Next

/
Oldalképek
Tartalom