Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

243 czélja ugyanis abban állott, hogy az addig szokásban volt, az osztr. polg. törvénykönyv és a telekkönyvi rendelettel meghonosított nyilvánkönyvi jelzálog-rendszerrel ellenkező ingatlan elzálogosítások megszüntettessenek. Ez a czél pedig nem mozdittatnék elő, sőt épen az ezzel ellenkező eredmény éretnék el az esetben, ha a fent jelzett feltétel mellett létrejött kölcsönügyleteknek bár csak részben is joghatály tulajdoníttatnék, mert ez esetben a hitelező a zálogul szolgáló ingatlan szerződéses birtokán és haszonélvezetén felül a nyilvánkönyvi zálogjog biztositékában is részesülhet, ami kétségtelenül nagy előny az egyébként csak egyedül szerezhető jelzálogi biztosítással szemben és jövőre nézve is csak buzdításul szolgálna a kölcsönügyleteknek ily módon és feltételek mellett leendő megkötésére, illetőleg a törvény czéljának kijátszására. Kelt Pozsonyban a kir. Ítélőtáblának 1899. évi október hó 12-ik napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1899. évi október hó 24. napján tartott teljes ülésében. = 104/1900. eln. sz. A jelen kir. ítélőtáblai döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1890. XXV. t.-cz. 13. §-a alapján 1899. évi deczember 15-én tartott polgári teljes ülésében hozott és 1900. évi január 15-én hitelesített IX. sz. döntvényével helybenhagyatott. 5. szám. (Sorrendi végzésben meghatározott kamat.) Az ingatlan vételárából a végrehajtási törvény 201. §-a értelmében kiutalványozott tőke követelések után azi utalványozó végzés keltétől tovább járnak-e még a végrehajtást elrendelő, illetve a sorrendi végzésben meghatározott kamatok? Határozat: Az elárverezett ingatlannak vételárából a végrehajtási törvény 201. §-a értelmében kiutalványozott tőke követelések után a jogerős sorrendi végzésben meghatározott kamatok a jelzálogos hitelezőnek csak a kiutalványozó végzés kelte napjáig járnak. Indokok: A végrehajtási törvény 192. §-ának b) pontja szerint a jelzálogos hitelezők tőke követeléseivel egyenlő sorrendben elégitendők ki a tőke .követelések után az árverés napjától tovább folyó és a sorrendi végzésben kamatláb szerint maghatározandó kamatok is. A 201. §. szerint pedig a kifizetés rendesen akként eszközöltetik, hogy a kifizetendő összeg a jogosított részére a letétből utalványozta tik. De a végrehajtási törvénynek a tőke és a kamatok elsőbbségét szabályozó, — illetve a kifizetés módja iránt rendelkező ezen §-ai nem foglalnak magukban kifejezetten rendelkezést arra nézve, hogy a kielégítendő tőke követeléseknek a \sorrendi végzésben meghatározott kamatai az árverés napjától még meddig járnak a hitelezőknek. Minthogy azonban a 201. §-nak rendelkezése azt feltételezi, hogy a bíróság a jogosítottnak kifizetendő egész összeget, vagyis a sorrendi végzésben sorozott tőkét kamattal és tőkével netalán egyenlő elsőbbséggel sorozott költséggel együtt kiszámítsa, ennélfogva ennek a §-nak rendelkezéséből okszerűen az következik, hogy a sorrendi végzésben kitett kamatláb szerinti kamatok csak addig* a napig járhatnak, ameddig azok a bíróság által, a 201. §. szerint kiszámíthatók, — 16*