Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

241 jeszthesse elő és igy a jogeset lényegbeli azonosságánál fogva itt is csak ugyanazt a joggyakorlatot lehet követni. Ezeken felül gyakorlati szempontok is kívánatossá teszik azt, hogy az előleges zárlatot elrendelő végzés ellen a külön felfolyamodás meg ne engedtessék, mert zárlati ügyekben, azok sürgős természeténél fogva, a bíróság gyorsan lévén köteles eljárni, a felek meghallgatására csak lehetőleg közeli határnapot tartozik kitűzni és igy az elsőbiróságnak a zárlatot szenvedő kifogásai fölött rendszerint már akkor van módjában határozni és az okozott sérelmet orvosolni, midőn a felfolyamodásra nyitva álló határidő még le sem járt, de minden körülmények között előbb, mintsem az ügy a felsőbíróságnál elintézés alá kerülhet; továbbá mert lehetséges az is, hogy az elsőbiró, ki a felek meghallgatására és a zárlat iránt végleges határozat hozatalára kötelezve van, a felek meghallgatásának eredménye alapján azalatt, míg a másodbiróság" a zárlat kérdésében dönt, a másodbiróság határozatával ellentétesen határoz, ebből pedig ugy a felekre, valamint a bíróságokra nézve is nem csekély zavarok és nehézségek keletkezhetnek. Mindezek alapján az eldöntés tárgyát képező jogkérdésre nézve a fenti értelemben kellett határozni. Kelt Pozsonyban a kir. Ítélőtáblának 1898. évi szeptember hó 15. napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1898. évi szeptember hó 22. napján tartott teljes ülésében. = 28/1899. eln. sz. A jelen kir. Ítélőtáblai döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján 1898. évi november hó 11-én tartott polgári teljes ülésében hozott és 1898. évi deczember 30-án hitelesített VIII. sz. döntvényével helybenhagyatott. 4. szám. (Ingatlan haszonélvezetének lekötése kamat fejében.) Oly kötelezvény alapján, melynek tartalma kölcsönügyletről szól, és melyben az adós a kölcsönvett összegnek jelzálogi biztosítását is megengedte ugyan, azonban kamat fejében ingatlan haszonélvezetét engedte át a hitelezőnek, elrendelhető-e a zálogjognak a tőke erejéig való bekeblezése vagy előjegyzése? (Vonatkozással az 1287/99. sz. a. ügyre, továbbá a pozsonyi kir. ítélőtáblának a határozattárba felvett 10. számú polgári határozatára, a győri kir. Ítélőtáblának 6. sz. polg. és a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának 4. számú polg. döntvényére.) Határozat: Oly kötelező okirat alapján, melynek tartalma kölcsönügyletről szól és melyben az adós a kölcsönvett összegnek jelzálogi biztosítását megengedte ugyan, azonban kamat fejében ingatlan haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjog , bekeblezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. ^ Indokok: Az ősiségi nyilt parancs 19. §-a szerint az addig^ Vajdaly: Teljes ülesi döntvények. 16 ^ í* >