Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

194 vényesitendő követelés erejéig gyakorlása, az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-a által végrehajthatónak nyilvánított közokiraton alapszik; A végrehajtási jog gyakorlásának mérvét a végrehajtható közokirattal megállapitott jogigény terjedelme és a végrehajtási törvény rendelkezései határolják. Végrehajtható Ítélet alapján a megítélt igénynek végrehajtás utján kielégítése iránt szerzett jog vagyis maga a végrehajtási jog kihat mindarra, ami avégett szükséges, hogy az ítéletnek foganat szereztessék. A végrehajtási költségek, melyeknek a végrehajtás elrendelés iránti kérvény költsége is részét képezi, nyilván e fogalom! alá vonhatók. Már pedig a végrehajtási költségeket illetőleg az 1881. évi LX. t.-cz. 27. §-a kifejezetten akép rendelkezik, hogy ezeket a marasztalt fél viseli akkor is, ha a perköltségek viselésére nem köteleztetett. Tekintve már most, hogy oly esetben, midőn a végrehajtás tárgyát csupán valamely ingatlannak birtoka képezi, az ennek miként foganatosítását szabályozó 1881. évi LX. t.-cz. 221. §-ának második bekezdése a végrehajtási jog alapján érvényesíthető kielégítés mérvét, vagy az eljárás módját nem korlátozza, sem ezen törvény I. czimében foglalt általános határozatoktól eltérőleg nem rendelkezik, miből következik, hogy valamely ingatlan birtoka iránt folytatott perben hozott marasztaló ítélet alapján szerzett (1881 : LX. t.-cz. 1. .§.) végrehajtási jog érvényesítése a marasztalt féllel szemben a végrehajtási költségeket illetőleg az 1881. évi LX. t.-cz. 27. §-a nyer alkalmazást; következik továbbá, hogy midőn a végrehajtási kérvény alapjául nem pénzbeli marasztalást tárgyazó határozat szolgál, a végrehajtási költségekre nyerendő végrehajtási jog szempontjából más eljárás, mint a pénzbeli marasztalást tárgyazó ítélet alapján nyerendő végrehajtási joghoz nem kívántatik; következik végre, hogy a végrehajtási törvény 27. §-ában rendelt értesítésnek csupán az a czélja, hogy a végrehajtást szenvedett a megállapitott költség mennyiségéről értesüljön, de a végrehajtási eljárás bármely szakában felmerült és igy a végrehajtás kérvényezéseért megállapitott költség iránti rendelkezésnek külön jogerőre emelkedésétől, ily költség tekintetében az ítélet alapján szerzett és minden végrehajtási költségre kiható végrehajtási jog gyakorlása függővé nem tehető: az 1881. évi LX. t.-cz. 11. és 27. §-aiban foglalt elvi kijelentések alapján ennélfogva kétségtelen, hogy e törvénynek fennebb idézett 221. §-a értelmében vezetendő végrehajtás esetében is, ha a birtokbaadást rendelő jogérvényes ítélet alapján a végrehajtási költségek erejéig is kért végrehajtás elrendeltetik, a végrehajtási kérvénynek a most felhívott 11. §-a értelmében csupán megállapítást igénylő költségeiért a kielégítési végrehajtás a marasztalt fél ellen egyidejűleg elrendelhető. Ezen érvek helyességét támogatja az a szempont is, hogy