Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

183 haladja, a fellebbezési bíróság ítélete ellen az 1893: XVIII. t.-cz. 180. §-ának a) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Kelt Kassán, a kir. ítélőtáblának 1897. évi január hó 16. napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a kassai kir. Ítélőtáblának 1897. évi január hó 25. napján tartott polgári teljes ülésében. = 731/1897. eln. sz. A jelen kir. Ítélőtáblai döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-czikk 13. §-a alapján, 1897. évi május 7-én tartott polgári teljes ülésében hozott és 1897. évi június 8-án hitelesitett V. számú döntvénye által megváltoztattatott, amennyiben kimondatott: hogy a kérdéses ecetben a S. E. 180. §-a a) pontja értelmében felülvizsgálatnaik helye van. 7. szám. (Határidő válaszirat beadására a felülvizsgálatban.) A válaszirat beadására engedett határidő, illetve az 1893 : XVIII. t.-cz. 194. §-ának első bekezdésében említett időköz a felülvizsgálati tárgyalást kitűző idéző végzés keltétől, avagy az idéző végzésnek az ellenfél részére történt kézbesítésétől azámitandó-e ? Határozat: A válaszirat beadására engedett határidő, illetve az 1893 : XVIII. t.-czikk 194. §-ának első bekezdésében említett időköz a felülvizsgálati tárgyalást kitűző idéző végzésnek az ellenfél részére történt kézbesítésétől számítandó. Indokok: A sommás eljárásról szóló 1893:XVIII. t.-cz. 194. §-ának első bekezdése következően rendelkezik: «az ellem fél a tárgyalási időköz első felében a felülvizsgálati bírósághoz meghatalmazott ügyvéde által ellenjegyzett válasziratot nyújthat be, melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik, habár reá nézve a felülvizsgálati határidő már lejárt volna is.» E szakasz rendelkezése azonban eldöntetlenül hagyja azt a kérdést, és az idézett törvény egyéb szakaszai sem rendelkeznek határozottan az iránt, hogy a 194. §-ban emiitett «időköz» mely időponttól számit; jelesül: vájjon a felülvizsgálati tárgyalásra vonatkozó idéző végzés «keltétől», avagy az idéző végzésnek az ellenfél részére történt «k é z b e s i t é s é t ő 1 ?» Tekintve azonban, hogy általános perjogi szabály, miszerint valamely jogorvoslat beadására rendelt határidő kezdete, — ha csak a' törvény kifejezetten az ellenkezőt nem rendeli, — mindenkor a vonatkozó határozat kihirdetésétől, vagy kézbesitésétől számit: ugy, tekintve, hogy az 1893:XVIII. t.-czikk minden más esetben, ahol valamely határidőhöz kötött beadványról, vagy jogcselekmény teljesítéséről intézkedik, (1893: XVIII. t.-czikk 18. §. második bekezdése; 54. §. 3. pontja; 116. §. végpontja; 127. §., 131. §. második bekezdése; 135. §. utolsó bekezdése; 188. §. első bekezdése; 193. §. második bekezdése) az ennek beadhatására, illetve a teljesithetésére engedett záros határidőt, a vonatkozó határozat kihirdetésétől, vagy kézbesítésétől rendeli számítani, illetve a felfolyamodások tekintetében (2.14. . §.) az