Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

184 1881 :LIX. t.-czikkre hivatkozik, mely törvény szerint a jogorvoslatok beadhatásának kezdete szintén a határozat kihirdetésétől, vagy kézbesítésétől számítandó: mindezek egybevetéséből okszerűen következik, hogy a törvényhozó az általános perjogi szabálytól az 1893: XVIII. t.-czikk 194. §-a rendelkezésénél sem akart kivételt tenni, hanem a válaszirat beadhatásának határidejét is az idéző végzés kézbesítésétől czélozta számítani. Ehez képest ki kellett mondani: hogy a válaszirat beadására engedett határidő, illetve az 1893: XVIII. t.-czikk ^ 194. §-ának első bekezdésében emiitett «időköz» a felülvizsgálati tárgyalást kitűző idéző végzésnek az ellenfél részére történt kézbesítésétől számitandó. Kelt Kassán, a kassai kir. Ítélőtáblának 1898. évi márczius hó 12-ik napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a kassai kir. ítélőtáblának 1898. évi márczius hó 14-ik napján tartott polgári teljes ülésében. 8. szám. (Szakértői és tanudijak előlegezése.) Rendes perekben a tanuk és szakértők járandóságának előlegezésére a bizonyító fél ügyvédje is kötelezhető-e? Határozat: Rendes perekben a tanuk és szakértők járandóságának előlegezésére a bizonyító fél ügyvédje nem kötelezhető, (az 1416/1900. polgári számhoz vonatkozással a budapesti kir. itélő-táblának 6. számú polgári döntvényére.) Indokok: Az ügyvédnek, mint jogi képviselőnek e minőségéből eredő különös jogait és kötelességeit az 1874 : XXXIV. t.-cz. 38—53., 61. és 62. §-ai részletesen felsorolják. Ezeken kivül az ügyvédnek, miután a felétől nyert meghatalmazás a megbízásnak egyik neme, — csak arra lehet joga, illetve csak az képezheti kötelességét, amire őt a megbízási szerződés általános magánjogi szabályai feljogosítják — illetve kötelezik. Az idézett törvényszakaszokban oly kötelesség, hogy az ügyvéd a fele képviseletében vitt rendes per során indítványozott tanú- és szakértői bizonyítás folytán felmerülő költségeket előlegezni tartoznék, nem foglaltatik. A megbízás általános jogi természeténél fogva pedig a megbízott cselekményével járó mindennemű következmény a megbízóra háramolván, az ügyvédnek a kérdéses előlegezésre való kötelezése a megbízási szerződés általános szabályai alapján sem foghat helyt. Erre az előlegezésre az ügyvéd az 1874 : XXXIV. t.-cz. 54. §-a alapján sem kötelezhető. A most emiitett szakasz jogot ad ugyan az ügyvédnek arra, hogy felétől előleget követelhessen; de az ügyvédnek e jogából a költség előlegezésére vonatkozó kötelezettségét következtetni nem lehet; mert az előlegvétel az ügyvédnek nem egyszersmind kötelessége is; és mert a bíróság a pernek előtte levő adataiból arról, vájjon az ügyvéd a felétől tényleg vett-e s mily összegben előleget, rendszerint meg nem győződhetik.