Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
179 folyamodási jogosultságát, akik részére a törvény a felebbviteli jogot egyes esetekben kifejezetten fenntartotta. Indokok: Az 1893:XVIII. t.-czikknek a felfolyamodásokról rendelkező 214. §-a, jelesül e szakasz első bekezdése, kifejezetten azt rendeli: «hogy a sommás ügyekben hozott végzések elleni felfolyamodásra nézve, amennyiben a jelen törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz, az 1881 :LIX. t.-czikknek a felfolyamodásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók)). A most idézett törvény helyes értelmezése tehát arra mutat, hogy az 1893 : XVIII. t.-czikk az 1881 : LIX. t.-czikknek a felfolyamodásra vonatkozó mindazon intézkedéseit fentartani kívánta, amelyekre nézve az 1893: XVIII. t.-czikk eltérően nem intézkedik; eszerint tehát a kérdéses 214. §. az 1881 :LIX. t.-cz. 59. §-át a sommás ügyekben is fennállónak s alkalmazandónak kívánta tekinteni. A most idézett 59. §. tekintet nélkül a per tárgyára s értékére, akként rendelkezik, hogy: «a másodbiróságnak végzései ellen további felfolyamodásnak a következő esetekben van helye: 1- ször, ha a másodbiróság az egész eljárást ujabb, vagy póteljárás megrendelése nélkül megsemmisíti; 2- szor, ha a másodbiróság az eljárást felfüggeszti, vagy megszünteti, vagy az elsőbiróságnak a felfüggesztést, vagy megszüntetést rendelő végzését helybenhagyja; 3- szor, ha a másodbiróság a felfüggesztett eljárásnak ujabb folyamatba tétele iránti kérelmet elutasítja, vagy az elsőbiróságnak ilyen elutasító végzését helybenhagyja; 4- szer, ha a másodbiróság azon esetekben, amelyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktelen bíróságot illetékesnek, vagy az illetékes bíróságot illetéktelennek mondotta ki.» Minthogy az uj sommás eljárás szerint a másodbiróságot jelenben a kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság gyakorolja, önként értetődik, hogy az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ában foglalt s most idézett esetekben a felebbezési bíróság által hozott végzések ellen van helye felfolyamodásnak azokban a sommás perekben is, amelyekben máskülönben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Nem fogadható el a kérdéses végzések elleni felfolyamodások kizárására nézve általános szabályként felállított az az érvelés sem, hogy a mellékkérdésekben nem határozhat az a felsőbb bíró, aki magában a per érdemében nem bír jogosultsággal ítélkezni; mert egyrészt ez érvelést mint fentebb kifejtetett, nyílt ellentétben áll az 1893: XVIII. t.-czikk 214. §-ának első bekezdésével, másrészt ez érvelés az eddigi sommás eljárás rendelkezései által is megczáfoltatik, amennyiben régi sommás eljárásunk szerint az 1881 :LIX. t.-czikk 59. §-ában jelzett esetekben, — tehát mellékkérdésekben, — a másodbiróság végzése ellen szintén volt helye felfolyamodásnak akkor is, ha a második