Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

180 bíróság máskülönben magában a per érdemében az 1881 :LIX. t.-czikk 47. §-a szerint nem volt jogosítva ítélkezni. De a jogbiztonság érdeke szintén határozottan megköveteli azt, hogy az 1893: XVIII. t.-czikk 181. és 182. §§-aiban emiitett perekben és az 1881 : LIX. t.-czikk 59. §^ában felsorolt esetekben a kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság végzései ellen, a felfolyamodás megengedtessék; mert sok esetben a peres felek jogaira helyrehozhatlan sérelem hárulhatna, ha a kir. törvényszék akár a törvény helytelen alkalmazása, akár az eldöntendő jogeset félreismerése miatt valamely pert helytelenül beszüntetne, avagy a bírói illetőséget helytelenül alkalmazná, mert ebben az esetben a jogkereső felek előtt jogaik érvényesítése iránt a perut, illetve a bíróság el lenne zárva. Épen így nem fogadható el alaposnak az 1893 : XVIII. t.-cz. 181. és 182. §-aiban emiitett perekben kelt másodbirósági végzések elleni felfolyamodás kizárására nézve az az érvelés sem, hogy az igazolást az 1881 : LIX. t.-czikk 66. §-a ellenére megadó, — tehát szintén közbenszóló — másodbirósági végzés ellen sincs az 1893: XVIII. t.-czikk 163. §-a szerint egyáltalán külön felfolyamodásnak helye, sí iaz ez által okozott sérelem orvoslása csakis a felülvizsgálatban kérhető, mivel a most idézett 163. §-nak ez az intézkedése az uj sommás eljárásnak oly különleges rendelkezése, amely rendelkezés a 214. §-ban emiitett esetekkel okozati összefüggésben nincs s íkülönben is csak a sommás perek természetéből folyóan a per mielébbi befejezését czúlozza. Egészen más tekintet alá esnek ellenben az 50 frt értéket meg nem haladó s igy csekélyebb jelentőségű azok a sommás perek, amelyekben az elsőbiróság Ítélete ellen az 1893 :XVILI. t-czikk 126. §-a szerint felebbezésnek nincs helye, mivel e perekre vonatkozóan épen a többször idézett 214. §. intézkedik eltérően amennyiben e szakasz 4. bekezdése kifejezetten azt rendeli, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a kir. járásbíróság ítélete ellen 126. §. szerint felebbezésnek nincs helye, a kir. törvényszék, mint másodfokú bíróságnak végzését sem lehet felfolyamodással megtámadni. A kir. törvényszéknek, mint felebbezési bíróságnak e perekben keletkezett végzése ellen tehát az 1881 :LIX. t.-cz. 59. §-a alapján sem lehet felfolyamodással élni. A törvény egyes esetekben, például: az 1893:XVIII. t.-cz. 8. és 115. §§-aiban, továbbá az 1893: XVIII. t.-czikk 36., illetve az 1887: XXVIII. t.-czikk 2. §§-aiban emiitett esetekben, a perben szereplő, de a peres felektől különböző személyekre nézve a felebbezési bíróság végzése ellen a felebbviteli jogorvoslatot kifejezetten megengedvén, önként értetődik, hogy a jelen határozat e személyeknek felfolyamodási jogosultságára ki nem terjed. Ezek alapján kellett tehát aként határozni, hogy: «azokban a sommás perekben, amelyekben a felebbezési bíróság ítéletei ellen felülvizsgálatnak helye nincs, a felebbezési bíróság