Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

177 és mert különösen oly esetben, amidőn az árverés tárgyát képező ingatlan több jelzáloggal van terhelve s a végrehajtást szenvedő önkéntes fizetése folytán az ingatlan a jelzálogi terhek egy részétől mentesül, a többi jelzálogos hitelezők kielégítésére szolgáló alap gyarapszik és igy ily esetekben és feltétel alatt az árverés beszüntetése a jelzálogos hitelezők érdekét is elő­mozdítja. De nem igényelheti az utóajánlatot tevő e jogot, különösen azért nem, mert ilyet részére a végrehajtási törvénynek az utó­ajánlatra, mint kivételes intézményre vonatkozó s ez okból szoros magyarázatu szabályai nem biztosítanak. A 187. §. második bekezdése értelmében ugyanis, miként ez már fentebb előadatott, az utóajánlat folytán kitűzött uj ár­verés, az alapárverés megtartása tekintetében megállapított ál­talános szabályok szerint történik. Az ujabb árverésre nézve is alkalmazandó tehát a 170. §-nak az a rendelkezése, mely szerint az árverés megkezdése előtt a kiküldött a kielégítendő összeget és járulékait felszámítja s az árverés foganatosítását csak abban az esetben kezdi meg, ha a felszámított követelést a végrehajtást szenvedő ki nem fizeti; és alkalmazandó a 171. §-a harmadik és negyedik bekez­déséből folyó az a további szabály is, miszerint a végrehajtató, ha az árverésnél jelen van, vagy ott képviseltetik, az árverés felfüggesztését, föltéve, hogy annak megtartásához az esetleges csatlakozó, vagy a végrehajtást szenvedő nem ragaszkodik, — mindaddig kívánhatja, amíg az árverelők valamelyike Ígéretet nem tett. ; J ! . M í I Nem oszthatja e részben a kir. Ítélőtábla azt a felfogást, hogy az utóajánlat árverési ígéretet képez, és hogy eszerint (az utóajánlat megtételével az árverés cselekménye árverési Ígéretig haladván) a 170. és 171. §§-okban a végrehajtást szenvedő s a végrehajtató részére biztosított — azonban az első árverési igéret megtételén túl nem gyakorolható, — felfüggesztési, illetve beszüntetési jog az utóajánlat esetén sem érvényesíthető; mert a 187. §. értelmében az utóajánlat következtében az első árverés hatályát veszti, következően az utóajánlat folytán megtartott árverés az alapárverés folytatásának nem, hanem a törvény világos szavai szerint uj árverésnek tekintendő, ily körül­mények között pedig az utóajánlat az árverés tényleges fogana­tosítása alkalmával az árverelők részéről tett ígérettel egy szem­pont alá nem vonható. Végül nem illetheti meg az ingatlan feltétlen elárverezte­téséhez való jog az utóajánlattevőt még azért sem; mert az ár­verési cselekmény folyamán tett igéret sem állapit meg az ár­verelő részére minden esetben törvényes igényt a végrehajtás alatt álló ingatlan korlátlan elárverezéséhez, amennyiben a végre­hajtási törvény 172. §-a második bekezdése értelmében abban az esetben, ha több jószágtestnek, vagy ugyanazon jószágtesthez tartozó külömböző birtokrészleteknek egy része az árverésen oly Vajdáfy: Teljes ülési döntvények. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom