Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

176 171. §-a harmadik bekezdésében megállapított végső időpontig, — a végrehajtató kéri s az árverés megtartását sem a netalán csatlakozó, sem a végrehajtást szenvedő nem kivánja — az ár­verés az utóajánlatot tevő beleegyezése nélkül is beszüntetendő. Indokok: A végrehajtási törvény 187. §-ának első bekez­dése szerint utóajánlat esetében a telekkönyvi hatóság az előbbi árverést hatálytalannak nyilvánítja s ujabb árverést rendel; ugyanezen §. második bekezdése értelmében pedig az ujabb árverés a megállapított szabályok szerint történik, azon külömb­séggel, hogy az utólag beadott ajánlat az ajánlattevőre feltét­lenül s akkor is kötelező, ha az árverésre meg nem jelent; és ha ennél magasabb igéret nem tétetett: az ingatlan általa meg­vettnek jelentetik ki. A törvény eme rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az utó­ajánlat beadása folytán az alapárverés hatályát veszti s az előbbi állapot állíttatik vissza; továbbá, hogy az uj árverés a végrehajtási törvényben az alapárverésre vonatkozóan megállapított szabályok szerint fogana­tosítandó a végrehajtási törvény 172. §-ának 2-ik és 171. §-ának első bekezdéseire való tekintettel, azzal az egyedüli eltéréssel, hogy az uj árverésen a kikiáltási árt az utóajánlatot tevő részé­ről kötelezően megajánlott összeg képezi, amelyet fokozatosan leszállítani nem lehet. Nyilvánvaló továbbá, hogy a végrehajtási törvény 187. §-a az utóajánlat hatályának szabályozásával a végrehajtató s a, végrehajtást szenvedőnek az árverés megtartására vonatkozó s az általános szabályokon alapuló jogait az utóajánlat folytán el­rendelt uj árverés tekintetében nemcsak nem korlátozza, hanem azokat azáltal, hogy az uj árverést az általános szabályok szerint rendeli megtartani, nyilván fentartja. Az utóajánlattevőre nézve tehát ajánlata feltétlenül köte­lező ugyan, ennek ellenében azonban részére a törvény csakis azt a jogot biztosítja, hogy azon esetben, ha az ujabb árverés tényleg foganatosittatik és az ő ajánlatánál magasabb árverési igéret nem tétetik: az ingatlan vevőjének ő tekintessék, nem jogosítja fel azonban a törvény arra, hogy az árverés foganato­sítását abban az esetben is követelhesse, ha azok a feltételek, amelyeknek fennforgása mellett az alapárverés beszüntetése el­rendelhető lett volna, bekövetkeztek. Nem igényelheti az utóajánlatot tevő a maga részére az ujabb árverés feltétlen megtartásához való jogot, első sorban azért: mert az 1881 : LX. t.-cz.-ben szabályozott végrehajtási el­járásnak egyedüli czélja az, hogy a végrehajtatok jogos igényei kielégítést nyerjenek, amely czél önmagától megszűnik, mihelyt akár a végrehajtást szenvedő önkéntes fizetése, akár más körül­mény .közbenjötte folytán a kényszer-végrehajtás folytatása a végrehajtató szempontjából czéltalannak és feleslegesnek jelent­kezik ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom