Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
158 2. szám. (Felfolyamodás korlátozása a sommás eljárásban.) Azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság ítéletei ellen felülvizsgálatnak helye nincs, (1893: XVIII. t.-cz. 181., 182. §§-ai) a felebbezési biróság által hozott végzés ellen van-e felfolyamodásnak helye? (1895: H. II. 3/2 P. — és 1896. H. I. 1/1 P. számokhoz.) Határozat: Azokban a sommás perekben, melyekben a törvény a felebbezési biróság Ítéletei ellen felülvizsgálatot nem enged (1893: XVIII. t.-cz. 181., 182. §-ai) a felebbezési biróság által hozott végzés ellen a peres felek részéről felfolyamodásnak sincs helye; s ezekben a perekben a felfolyamodás joga a felebbezési biróság végzései ellen egyedül a perben szereplő, de a peres felektől különböző azokat a személyeket illeti meg, akiknek részére a törvény ezt a jogot egyes esetekben kifejezetten fentartotta. Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. a sommás perekben a pernek Ítélettel eldöntendő érdemére nézve kettős felebbviteli rendszert léptetett életbe és pedig a) a 181., 182. és 209. §-ok alá eső perekben egy fokú és b) minden más sommás perben két fokú felebbvitelt. Minden felebbviteli rendszer helyes constructiójának követelménye, hogy mellékkérdésekben több és magasabb fórum ne döntsön, mint a per főkérdéseiben, a per érdemében. Hogy ettől az általános szabálytól eltérően a törvényhozó a sommás • eljárást szabályozó törvényben a perben felmerülő mellékkérdések eldöntésének több biztosítékot kívánt volna adni, mint amennyit a főkérdésnek, a per érdemének eldöntésénél elégségesnek tartott, azt sem a törvény szelleméből, sem annak egyes rendelkezéseiből levonni nem lehet* — az ellenkező rendszer elfogadása pedig visszásságokra vezet. Ugyanis a közvetlenségen s a bizonyítékok szabad mérlegelésén alapuló eljárás mellett kizártnak kell tekinteni azt, hogy az ügy érdemének eldöntésénél a fentebb jelzett elvekből nem folyó befolyás érvényesüljön. Már pedig, ha mellékkérdésekben felső bíró határozhat, — tekintettel arra, hogy a felsőbirósági határozatnak gyakran az ügy érdemére kiható, illetve irányító jelentősége volna, — ha az ügy érdemében itélő bíró ennek az irányító hatásnak enged, az ítélet hozatalánál oly befolyás érvényesülne, melyet a törvényhozó megengedni nem akart, ha pedig az ügy érdemében itélő biró a felső bírónak irányító kijelentését figyelmen kívül hagyja, — tekintve, hogy az ebből származó sérelem, a felülvizsgálatból kizárt perekben a felső bíró által nem orvosolható, ez a bíróságok tekintélyének s azok iránti bizalomnak kölcsönös lerontására vezet, a felső bírónak beavatkozását esetleg teljesen hiába