Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

130 (Vonatkozással a pozsonyi kir. Ítélőtábla 5. sz. és a kassai kir. ítélőtábla 9. sz. polgári teljes ülési döntvényeire.) Határozat: Ingatlanok elárverezéséből befolyt vételárnak az 1881 : LX. t.-cz. 196. §-a alapján hozott sorrendi végzés szerint való felosztása esetében a hitelezők javára sorozott és az idézett törvényczikk 201. §-a értelmében a birói letéthivatalból kiutalt tőkekövetelések után a sorrendi végzésben meghatározott kamat a jogosítottat az utalványozó végzésnek a letéhivatalba való megérkezése napjáig illeti. Indokok: A hitelező, akinek kamatozó pénzösszeghez törvényes igénye van, az anyagi jogszabályok szerint követelheti, hogy amennyiben részéről késedelem nem forog fenn, a tőke után a kamat részére addig az ideig fizettessék, amikor az adós tartozását kiegyenliti. Ezen a törvényes rendelkezésen a végrehajtási eljárást szabályozó 1881 :LX. t.-czikk rendelkezései a végrehajtás utján behajtandó követelésekre nézve sem változtatnak, sőt az emiitett jogszabály kifejezést nyert az idézett törvény 113., 133., 192., 201. és 202. §§-aiban is. Erre nézve eltérő magyarázatnak törvényes alapja nem is lehet, ilyen az illető kir. itélő-táblák ellentétes döntvényeiben sem nyert kifejezést. A felvetett kérdés tehát csak annyiban igényel megoldást, hogy a végrehajtás utján befolyt és a hitelezők követelésének kielégítésére fordítandó összegeknek a letéthivatalból kiutalványozás utján fizetése esetében ez az anyagi jogszabály gyakorlatilag mi módon érvényesüljön. Nehézséget az nem okoz, hogy a felvétel napjának az utalványozó végzés kelte idejében tüzetes meg nem határozhatása miatt az utalványozó végzésben nem lehet egy összegben kiszámítani a hitelezőnek a letéthivatal által fizetendő követelését, mivel erre nézve elegendő, ha a sorozott összeg, és ebből az a tőkerészlet, mely után a kamat jár, a kamatozás kezdőpontja és a kamatláb meg vannak jelölve. Irányadó a kérdés megoldásánál az, hogy a hitelező részére tőkekövetelése után a kamat addig az időpontig fizettessék, mig a hitelező abba a helyzetbe juthat, hogy kiutalt követelését a letéthivatalból felveheti, mivel ez után az idő után nem bizható a hitelező tetszésére, hogy esetleg magasabb kamatot hajtó követelését további kamatozás mellett saját előnyére és a végrehajtást szenvedő s netalán a későbbi rangsorban kielégítendő hitelezők hátrányára letétben hagyja; figyelembe veendő továbbá az is, hogy a letéti szabályok szerint a kiutalt összeg után 8 nap lejártával letéti kamat nem fizettetvén, a végrehajtási tömeg ama 8 nap után már nem gyümölcsözik. Minthogy pedig akkor, amikor a jogerős utalványozó végzés a letéthivatalhoz a bíróságtól megérkezik, az arra jogosított abban a. helyzetben van, hogy követelését a letéthivatalból már