Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

126 hagyomány utján a marasztalt félre szállott ingatlanra rendelte el, a foganatosításnál telekkönyvi akadályról szó nem lehet, és a bejegyzés a 138. §. értelmében foganatosítandó. Különben, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság birói hatá&körrel bír arra nézve, hogy a végrehajtás elrendelése, vagy folytatása szempontjából előtte az örökösi vagy hagyományosi minőség kimutattassék, és azt kimutatottnak elfogadja, az kétségtelenül kitűnik az 1881: LX. t.-cz. 14., 15. és 16. §§-ainak rendelkezéseiből, melyek szerint az ott részletezett esetekben ugy a végrehajtatót, mint a végrehajtást szenvedőt illetőleg az örökösöknek ily minősége a végrehajtást elrendelő bíróság előtt tanúsítandó s a végrehajtást elrendelő bíróság ehhez képest jár el a végrehajtás elrendelése vagy folytatása tekintetében, amiből önként következik, hogy a jogutódlás kérdése a végrehajtást elrendelő bíróság által a végrehajtás elrendelésénél vizsgálandó. A végrehajtás elrendelése tehát a fenforgó vitás esetben már maga azt tanúsítja, hogy a marasztalt félnek az örökség vagy hagyomány iránti joga a végrehajtást elrendelő bíróság előtt kellően ki lett mutatva, mert a bíróság a végrehajtást anélkül el sem rendelhetné. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi február 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 6-án tartott teljes ülésben. XI. szám. (Tanú- és szakértői dijak előlegezése.) Kötelezhető-e az ügyvéd ügyfele helyett a perben felmerült tanudijak és szakértői dijak előlegezésére? (Vonatkozással egyfelől a budapesti kir. Ítélőtábla 6. számú, és a győri kir. Ítélőtábla 9. számú, másfelől a kassai kir. Ítélőtábla 8. számú teljes ülési döntvényeire.) Határozat: Amennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rdts. 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére a bírói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a fél ügyvéde is kötelezhető. Indokok: Ügyvédi képviselet esetében a bíróság rendszerint az ügyvéddel érintkezik, hozzá intézi az ügy lebonyolítása végett szükséges felhívásokat, és az ügy elvállalásának tényénél fogva joggal várhatja tőle azt, hogy mindazokról az eszközökről gondoskodjék, melyek a folyamatba tett pier mielőbbi befejezésének érdekében elkerülhetlenek. Az ügyvédi rdts. 54. §-a kifejezetten feljogosítja az ügyvéidet arra, hogy a rea bizott ügyben felmerülő kiadásai fedezésére is megfelelő előleget követelhessen, s minthogy az ügyvéd tájékozva kell hogy legyen a per esélyei szerint szükséges bizonyi-