Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

127 tási eszközökre nézve, módjában áll felétől a bizonyítási eljárással felmerülő költség erejéig is előleget kivánni. Ezeknek a tekinteteknek felismerésére vezetendő vissza a kir. Curia fennállott semmitőszéki osztályának 1878. évi május 3-án hozott teljes ülési határozata, amely kimondotta azt, hogy a tanuk és a szakértők járandóságainak előlegezésére a fél ügyvéde kötelezhető. E határozatnak megfelelően jártak el legtöbb esetben a bíróságok, s az ez alapon kifejlett gyakorlattól eltérni elegendő ok most sem forog fenn, mert az 1893 : XVIII. t.-cz. 83. és 94. §§-ainak a rendes perekre is kiterjesztett az a rendelkezése, hogy a tanú- vagy szakértői bizonyítás foganatosítása megfelelő előleg letételétől tétethetik függővé, e gyakorlatot feleslegessé nem teszi, mivel a most idézett törvényszakaszok csak megengedik a költség letételének előzetes követelhetését, de nem tiltják el a birót attól, hogy a bizonyítást a költség letétele nélkül el ne rendelje. Mindezeknél fogva a jelenlegi gyakorlat fentartásával a fentebbi értelemben kellett határozni. Magától értetvén, hogy e mellett az eljáró bíróságok belátására marad fenn az, hogy minden egyes előforduló eset körülményeinek megfontolásával e gyakorlat (az ügyvédnek méltánytalan megterheltetésére ne vezessen, s hogy azokban az esetekben, melyekben ez az intézkedés ilyen eredményre vezethetne, annak elejét vegyék az 1893 : XVIII. t.-cz. 83. és 94. §§-ainak alkalmazásával, és végül, hogy amennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rdts. 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegét meghaladja, az ügyvéd a tanuk és a iszakértők járandóságának előlegezésére egyáltalában ne köteleztessék. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi június hó 15-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az u. a. évi június hó 22-én tartott teljes ülésben. — Ügyvédi dijakra vonatkoznak a 4., 23. és XV. p. d.-ek. XII. szám. (Biztosítási végrehajtás ingatlan haszonélvezetére.) Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrehajtás esetében, a megkeresett telekkönyvi hatóság a zálogjog előjegyzésével kapcsolatosan a haszonélvezetnek zár alá vételét elrendelheti-e ? (Vonatkozással a temesvári kir. ítélőtábla 5. számú és a pécsi kir. ítélőtábla 2. számú polgárjogi teljes ülési döntvényeire.) Határozat: Az ingatlanok haszonélvezetére elrendelt biztosítási végrehajtás esetében az 1881. évi LX. t,-cz. 208. és 211. §§-ai akként rendelkeznek, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése, az előjegyzés igazolása, illetőleg a végrehajtási jog