Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

64 3. A házosztály adó alá tartozó házaknál a megelőző évre kivetett házosztály adónak a földtehermentesitési járulékkal együtt hatvanszoros összege. 4. A részben házbéradó, részben házosztályadó alá tartozó házaknál a 2. és 3. pont szerint meghatározandó értékek együttes összege. 5. A királyi kisebb haszonélvezeteknél az 1875 : XXII. t.-cz. értelmében a járadékadó alapjául vett jövedelemnek tizenötszörös összege. Ha az 1—5. pont alatt felsorolt ingatlanok, illetve dologi jogosítványok bármely természetű vagy terjedelmű kapcsolat folytán együttesen ruháztatnak át, az átruházott vagyonnemek mindegyikére nézve külön-külön megállapítandó törvényszerű legkisebb értéknek együttes összege képezi azt a legkisebb értéket, melytől az illeték kiszabásánál eltérni nem szabad, hacsak a 3. §. szerint megállapított vételár vagy becsérték azt felül nem múlja. Azonban az együttes átruházás tárgyát képező ingatlanok vagy dologi jogosítványok összértékének meghatározásánál nincsen helye anak, hogy az egyes vagyonnemek, illetve vagyonrészek, majd a törvényszerű legkisebb érték, majd a meglevő vételár vagy -becsérték alapján értékeltessenek, hanem az egyik vagy másik értékelési alap alkalmazása mellett kell meghatározni azt a nagyobb összértéket, mely az előző pontban foglalt határozmányokhoz képest az illetékkiszabás alapjául veendő. Ingóságok értékének megállapítására a következő szabályok irányadók : Pénznemek értéke, ha a tőzsdén jegyeztetnek, ezen értékükben, különben becslés utján határoztatik meg. (I. sz. 69. §.) Államadóssági kötvények és értékpapírok a budapesti vagy bécsi értéktőzsdén jegyzett pénzrovata szerint értékeltetnek. Nem jegyzett papírok névértékükben vétetnek fel, fenmaradván a joga ugy a kincstárnak, mint a félnek a helyhatósági becslést kívánni. (I. sz. 70. §.) Az itt felsorolt értékmegállapitásoknál az az időpont szolgál alapul, amelyben a kincstár joga a hagyatéki illetékre megnyílt. Ha azon a napon tőzsdei jegyzés nem lett volna, ugy a három hónapon belül azt megelőző legközelebbi jegyzés veendő figyelembe. Egyéb ingók értékét az illetékköteles fél tartozik bevallani, hacsak azok iránt birói becslés nem eszközöltetnék. (I. sz. 71. §.)