Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

58 Mert: Az 1884. évi márczius hó 25-én, tehát egy nappal az örökhagyó elhalálozása előtt kelt és kir. közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat szórói-szóra igy hangzik : „Én özvegy Sonnevend Manóné szül. Piufsich Matild ezennel elismerem, hogy fivérem Piufsich Frigyes budapesti ügyvéd anyai örökségem rovására több rendbeli összegeket előlegezett, melyek 2800 frtot tesznek, az összeggel anyai örökségemre nézve teljesen ki lévén elégitve, anyám utáni örökségemről fivérem Piufsich Frigyes javára ezennel lemondok, illetve mind azt, mi édes anyám, özvegy Piufsich Frigyesné után örökség czimén engem illetne, vagy reám szállana, ezennel nevezett fivéremre ruházom és neki engedményezem." Ebből a hiteles kir. közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatból világos, hogy özvegy Sonnevend Manóné Piufsich Frigyesné hagyatéka iránt esetleg támasztható minden igényeiről még az örökhagyó életében lemondván, őt ebből a hagyatékból örökrész nem illette meg, és igy ennek a még nem is létező örökrésznek saját illetőségén tul való átvétele czimén dr. Piufsich Frigyestől 43/io°/o-os illetéket követelni nem lehet. A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat után, mely mint jogról meghatározott visszteher mellett való lemondást tartalmazó okirat, az illetéki díjjegyzék 66. tételének a), bb) pontja alá esik: 2800 frttól III. fokozat szerinti illeték; miután pedig ezen a nyilatkozaton 10 frt értékű bélyegjegy felhasználtatott, ennek az összegnek betudása elrendelendő volt. 73. (516—86. p. b.) Midőn özvegy nő férje hagyatéki ingatlanaira bekebelezett „özvegyi jog-"áról (és nem „özvegyi haszonélvezet"-ről) mond le visszteher mellett: ebben az esetben az „özvegyi jog"-ért nyert visszteher értéke, illetve évi szolgálmány tőkésített értéke után III. fokozat szerinti illeték jár: — s ha ez a szolgálmány az özvegy javára telekkönyvi bejegyzés által biztosittatik, a bejegyzett érték után a bejegyzési 7/io°/o-tóli illeték ís fizetendő. Indokok: Czegléden 1884. évi szeptember 10-én kelt s az illeték alapját képező szerződés IV. pontja szerint „tekintettel arra, hogy a fentebbi pontokban leirt, s tulajdonos társ testvérek birtokrészeire özvegy Ungvári Mihályné Barna Mária édesanya javára az özvegyi jog telekkönyvileg ki van tüntetve — — — — az özvegyi jog kielégítésére azon egyezség jött létre, hogy a nevezett özvegy édesanya részére" : a) Ungvári János tartozik lakást adni, melynek értéke becsültetett 10 frtra ;