Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

54 töl kezdve e 3A telket ifj. K. János és neje mint tulajdonukat bírták. Ifj. K. János 1886. évben meghalt és az ő 2A telkét gyermekei K. Eszter és Lidia örökölték, még pedig nem a telekkönyvi állapot szerint, amennyiben özv. K. Jánosné és K. Eszter és Lidia az 1889. évi deczember hó 30-án kelt nyilatkozatban kölcsönösen elismerték, hogy a telekkönyvezés téves mert, özvegy K. Jánosnét nem az az XU telek illeti, a mely telekkönyvileg nevén van, hanem azon 2A telek íéle, mely egészben ifj. K. János nevére lett telekkönyvezve. A sz.-i kir. adóhivatal ezt a nyilatkozatot cserejogügyletnek minősitette, s mint ilyet vonta illetékezés alá, mely eljárás a kir. pénzügyigazgatóság által is helybenhagyatott. Ez a felfogás helyet nem foglalhat, mert a fenti tényállásból kétségtelenül kitűnik, hogy itt tulajdonképen a férj és neje ingatlanainak elkülönítése eszközöltetett, és hogy a nyilatkozatot kiállító ügyfelek közül mindenik V*—XU telket kapott osztályrészül, tehát annyit, amennyi őket már előbb is megilleti. Ebből kifolyólag, tekintettel arra is, hogy a fentjelzett nyilatkozat 50 kros bélyeggel el van látva, jogilleték pedig az illetéki díjjegyzék 30. tétele értelmében, a mennyiben vagyonátruházás sem visszteherrel, sem anélkül nem történt, nem iár : az ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. 66. (306—85. p. b.) Oly szerződések, melyekben élők közötti és halálesetre szóló vagyonátruházási jogügyletek fordulnak elő : a halálesetre szóló vagyonátruházásokra vonatkozólag megállapított magasabb bélyeggel látandók el. Mert: a bélyeg- és illetékszabályok 18. §ának első bekezdésében határozottan ki van mondva, hogy oly esetekben, a midőn valamely jogügyletről kiállított bélyegköteles okirat oly tárgyakra vonatkozik, amelyek különböző állandó bélyegilleték alá esnek, — az okirat első ivére a legnagyobb állandó bélyegilleték alkalmazandó és igy kétséget sem szenvedhet, hogy a felebbezett illeték tárgyát képező házassági szerződések, melyekben élők közötti és halálesetre szóló vagyonátruházások vegyesen előfordulnak, nem az élők közötti vagyonátruházásokról kiállított, hanem a halálesetre szóló vagyonátruházásokra vonatkozó okiratokra nézve megállapított nagyobb állandó bélyeggel lettek volna ellátandók. 67. (899—87. p. b.) A jótékonyczélu intézetek részére tett nagyobb adományok vagy hagyományok átvételéről kiállított nyugták bélyegkötelesek.