Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

55 Mert: a) az illetéki díjjegyzék 102. tételének T) pontja értelmében, csak az alamizsna-pénzekről, azaz: szűkölködő személyek felsegélyezésére nyújtott csekélyebb adományokról szóló nyugták bélyegmentesek, a jótékony intézetek részére tett nagyobb adományok és hagyományok átvételéről kiállított nyugták bélyegmentességét azonban a bélyeg- és illetéksza­bályok nem tartalmazzák ; b) a szóban forgó hagyományok közintézeteknek vagyo­nát képezvén, az ennek átvételéről kiállított okirat tekinteté­ben, a közintézeteket, az illetéki díjjegyzék 85. tétel 2. pont­jának végső záradékához képest, személyes bélyegmentesség meg nem illeti. 68. (1936—94. p. b.) Ha névre szóló részvények örö­kösödés czimén iratnak át az uj tulajdonosra, az ill. dijj. 89. tétel I. B. 2. a) pont utolsó bekezdésében megállapított II, fokozat szerinti illeték nem követelhető. Indokok '• A szóban forgó és 0. Júlia hagyatékában volt 20 drb. selmeczbányai népbank-részvénynek 0. Antal örökösre történt átruházása után a hagyatéki illeték a pótlólag bekivánt Ask. 1167/91. t. alatt kiszabási iratok szerint kiszabatván, ezen részvények átruházása után az 1869. évi XVI. t.-czikk 7. § és illetve az illetékszabályok 89. tételének I. B. 2. a) pontjában előirt II. fokozatú illeték nem követelhető. A most idézett illetéki díjtétel határozott rendelkezése szerint ugyanis, a II. fokú illeték a részvények átruházásától fizetendő, a midőn azonban a részvények egy hagyatéki tö­meghez tartozván, átháramlásuk után az örökösödési illeték az illetéktörvények 78. §-a, és a dijj. 95. B. pontja alapján már megszabatott, ugyan e háramlás után másodszori meg­rovásnak, t. i. a 89. tétel fentidézett pontja alapján helye nem lehet. Ez okoknál fogva a jelen Ítélet rendelkező részében fog­laltak szerint kellett határozni. 69. (31—84. p. b.) Hagyatékok felett kötött osztály­egyezségeknél, midőn az örököstársak egyike, a hagyatéki terhek és hagyományok értékösszegén túl, a többi örököstárs tiszta tehermentes illetékéből többet vesz át, mint a mennyit saját örökségének tiszta tehermentes értéke tesz, s igy több átvétel fejében örököstársainak készpénzt fizet ki: csak ez után a készpénzben kifizetett összeg után jár az adásvételi illeték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom