Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

34 örökség után járó teljes örökösödési illetéket tartozik megfizetni. Mert: bár a hitbizományi helyettesitéssel terhelt örökség az első sorban hivatott örökösre nézve igen gyakran valódilag csak haszonélvezetet eredményez, amennyiben ő a tulajdonjogi korlátozással nyert vagyont, csak a haszonélvező jogaival és kötelezettségeivel birja ; de elvileg a hitbizományi helyettesitéssel kinevezett első örökös és a puszta haszonélvező közt mégis lényeges különbség van, amennyiben az első — bár korlátozásokkal, de mégis örökös, a miből kifolyólag mig a haszonélvezőből soha és semmi körülmények közt tulajdonos nem lehet, addig az ily első örökös, ha a hitbizományi helyettesítés bekövetkezésének lehetősége megszűnik : korlátlan tulajdonos is lesz. Igaz, hogy ez a jelen esetben, ahol több rendbeli helyettesítés van elrendelve, nem bir valószínűséggel, ez azonban az elvi különbséget még sem szünteti meg. 45. (1633—91. p. b.) Az egyenes leszármazó örökös, azon a czimen, hogy a hátrahagyott özvegynek az általa még igénybe nem vett haszonélvezet helyett életjáradékot fizet, 43/io°/o-os illetékkel meg nem róvható. Indokok : Az özvegy részére kikötött s felebbezö által fizetendő 250 frtnyi járadék 10-szeres összege után helytelenül íratott elő felebbezö terhére 43/io%, mert az ill. dijj. 81. tét. világos rendelkezése szerint: 43/io% illetéket a fél csak az esetben köteles fizetni, ha az osztály alkalmával valamelyik örököstárs illetőségét részben vagy egészben visszteher, illetve kifizetés mellett átveszi, megszerzi. Ámde az által, hogy az özvegy részére felebbezö a haszonélvezet helyett életjáradékot fizet, uj vagyonszerzés nem fordul elő, csak az özvegyet megillető jog mikénti alkalmazása, illetve igénybe vétele rendeztetik. Az özve.y nem lévén öröktárs, tőle a felebbezö semmiféle illetőséget nem szerezhetett meg, így az özvegy részére kikötött járadék után vagyonszerzési 43/io% illeték nem volt előírható. Felebbezővel szemben ez a kikötés másnak, mint a haszonélvezet helyett kikötött tehernek nem tekinthető és mivel felebbezö örökhagyónak egyenes leszármazó örököse, e teher után 43/io% illeték terhére ki nem róható. Tévesen alkalmazta a pénzügyigazgatóság erre az esetre ez ill. dijj. 88. tétel rendelkezését, mert e létei nem ilyen esetek iránt intézkedik, hanem oly esetekre vonatkozik,