Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

124 tényleg megtörténvén, a bejegyzési illeték a bejegyzés tényéért jár és igy arra az a körülmény, hogy az özvegy a biztosítéki összeg erejéig bejegyzett zálogjognak a kitörlését bejegyeztet'e, befolyással nem lehet. Az 1890. évi ápril 16-án 2471. sz. II. alatt kelt végzésnek a kés. kamat esedékességére vonatkozó részét megváltoztatni és erre vonatkozólag az Ítéletnek rendelkező részében foílalt módon határozni azért kellett, mert az 1881. évi XXXIV. t.-cz 22 §-ának második bekezdése csak oly illetéktartozásokra vonatkozik, melyek a hagyatékot átadó birói végzés meghozatalakor már esedékesek voltak, de korántsem állapítja meg azt, hogy a kés. kamat oly esetekben is, mint a jelenben, amidőn az illeték a hagyaték átadása után szabatik ki és igy az c«ak a beszavatoló végzés hozatala után válik esedékessé, ennek a végzésnek keltétől volna fizetendő. Ez utóbbi esetben a jogi alapelvekkel ellenkezőleg oly tartozás törlesztésének elmulasztása büntettetnék, mely tartozás meg megállapítva és a kötelezett félnek tudomására hozva nem lévén, általa törleszthető sem volt. Egyebekben ezt a végzést hivatalból megsemmisíteni és ujabb szabályszerű határozat hozatalát tlrendelni kellett, mert az eljáró pénzügyigazgatóságnak felebbezök abbeli kifogásával szemben, hogy a szóban lévő hagyatéki ingatlanok csak 36.844 frt értéket képviselnek, az illetékezés alá vett értéknek a kiszámítását kideríteni, illetve annak eredetéről felebbezőket számszerűleg felvilágosítani annál is inkább kellett volna, mert a pénzügyigazgatóságnak abbeli kijelentése, hogy a kiszabás alapjául felvett érték egyedül a kat. tiszta jövedelem alapján helyesen számíttatott ki, a valóságnak nem felel meg. Minthogy azonban ezt a pénzügyigazgatóság nem tette meg, ezáltal oly lényeges eljárási szabályt sértett meg, illetve mellőzött, hogy emiatt az 1883. évi XLIII. t.-cz. 16. §-a szerint ez Ítélet rendelkező első részének utolsó pontjában jelzett módon határozni kellett. 151. (188—99. k. b.) Bíróilag tárgyalt hagyaték után kiszabolt illeték a hagyatékot átadó birói végzés kelte napján válik esedékessé. Indokok: Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy az illeték időelött szabatott-e ki, vagy sem, kizárólag az illeték iránti törvények és szabályok rendelkezései az irányadók. A hagyatéki bíróságnak erre vonatkozó megkeresése e törvények és szabályok alkalmazásában az eljárt hatóságokat nem