Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

29 1868: LIV. t.-cz. 39- §. A számadási per arra való tekintet nélkül, hogy a számadás beadását a számoltatásra jogosított, vagy a beadott számadás helyeslését a számadó követeli: azon személyi bíróság illetőségéhez tartozik, melynek területén a számadás tárgya kezeltetett. Ha a számadás ingatlan vagyonra, vagy ennek jövedelmeire is vonatkozik: tekintettel a 42. és 43. §§-ra. azon [birtok] bíróság lesz illetékes, mely illetékes volna, ha a számadó a kérdéses birtokon tartaná lakását. Ha a számadás bírói vagy gyámhatósági megbízásból származott: azon bíróság, mely a megbízást adta — és ha ez gyámhatóság volna, azon bíróság lesz a számadási perekben illetékes, [melynek szakosztályát képezi a gyámhatóság] melynek területén a gyámhatóság székhelye van. E 8. utolsó szavai a bírói szervezet módosulása folytán érvényüket vesztették, amennyiben ma a gyámhatóság nem képezi a bíróság szakosztályát, míg a megyei bíróságok ezeket is egyesítették volt magukban. Ezen okból ezeket olyképp belvesítettük. hogy helyükbe gyámhatósági megbízásból eredő számadásoknál azon bíróságot jelöltük meg illetékesnek, melynek területén a gyámhatóság székhelye van. Az 1893: XVIII. t.-cz. 16. §-a értelmében a járásbíróság hatáskörének korlátai között a számadási kötelezettség megállapítása is a sommás eljárásra tartozik. A gyám számadásairól az 1877: XX. t.-cz. 115-147. §§.