Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)
297 taló Ítéletét azért hagyta helyben, mivel alperesek- A benek a kereseti követelés valódiságára nézve jegyző- ismerés könyvbe vett beismerése, a mennyiben felperes visszaannak visszavonásába bele nem egyezett, az idézett vonása, törvény 152. £-a értelmében a felebbezési eljárásban is megtartotta hatályát. Az alsóbíróságoknak jelzett kiindulási alapja annyiban helytelen, a menynyiben a beismerés és az elismerés fogalmát meg nem különböztetik, már pedig a két fogalom egymástól lényegileg különbözik, mert mig a beismerés ténybeli dolgok, illetve állításokra, addig az elismerés magára a vitás jogra vonatkozik. Kérdés tehát, hogy alpereseknek az elsőbiróságnál tett s az alsóbíróságok által beismerésnek vett nyilatkozata minő tekintet alá esik ? Az 1896. április hó 14-én felvett jegyzőkönyvbe iktatott e nyilatkozat ekként szól, „hogy alperesek beismerik, hogy a számla helyes, és azzal az összeggel felperesnek tartoznak". E nyilatkozat szerint tehát alperesek a felperes által bemutatott számla helyességét ismervén be. tehát e ténybeli beismerés a sommás eljárási törvény 60. §-a engedélyénél fogva visszavonható is volt, azt a felebbezési bíróság a körülmények szorgos méltatása mellett a most hivatkozott és a 64. §. értelmében szabadon mérlegelhette, minélfogva ez hányban felülvizsgálatnak helye nincsen ; a mennyiben pedig alperesek a vitás jogot, vagyis azt ismerték el. hogy felperesnek a számiában kifejezett kereseti követeléssel tartoznak, e jogbeli elismerés mint rendelkezés jellegével biró oly jogi tény, mely magát az igényt alapítja meg, a sommás eljárási törvény 60. §-a értelmében vissza nem vonható, banem annak hatálya csakis az akaratnyilvánítások érvénytelenségére nézve fenálló magánjogi elvek alapján támadható meg, ily természetű érvénytelenségi okokat azonban alperes egyáltalában nem hozott fel. Ezek szerint helyes lévén a felebbezési bíróságnak az az intézkedése, hogy a keresetileg érvényesített jog elismerése folytán alpereseknek újabb bizonyítás iránti kérelmének helyt nem adott, a csak e bizonyítás mellőzése miatt használt felülvizSgá-