Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

297 taló Ítéletét azért hagyta helyben, mivel alperesek- A be­nek a kereseti követelés valódiságára nézve jegyző- ismerés könyvbe vett beismerése, a mennyiben felperes vissza­annak visszavonásába bele nem egyezett, az idézett vonása, törvény 152. £-a értelmében a felebbezési eljárás­ban is megtartotta hatályát. Az alsóbíróságoknak jelzett kiindulási alapja annyiban helytelen, a meny­nyiben a beismerés és az elismerés fogalmát meg nem különböztetik, már pedig a két fogalom egy­mástól lényegileg különbözik, mert mig a beisme­rés ténybeli dolgok, illetve állításokra, addig az elismerés magára a vitás jogra vonatkozik. Kérdés tehát, hogy alpereseknek az elsőbiróságnál tett s az alsóbíróságok által beismerésnek vett nyilat­kozata minő tekintet alá esik ? Az 1896. április hó 14-én felvett jegyzőkönyvbe iktatott e nyilatkozat ekként szól, „hogy alperesek beismerik, hogy a számla helyes, és azzal az összeggel felperesnek tartoznak". E nyilatkozat szerint tehát alperesek a felperes által bemutatott számla helyességét is­mervén be. tehát e ténybeli beismerés a sommás eljárási törvény 60. §-a engedélyénél fogva vissza­vonható is volt, azt a felebbezési bíróság a körül­mények szorgos méltatása mellett a most hivat­kozott és a 64. §. értelmében szabadon mérlegel­hette, minélfogva ez hányban felülvizsgálatnak helye nincsen ; a mennyiben pedig alperesek a vitás jogot, vagyis azt ismerték el. hogy felpe­resnek a számiában kifejezett kereseti követeléssel tartoznak, e jogbeli elismerés mint rendelkezés jellegével biró oly jogi tény, mely magát az igényt alapítja meg, a sommás eljárási törvény 60. §-a értelmében vissza nem vonható, banem annak ha­tálya csakis az akaratnyilvánítások érvénytelen­ségére nézve fenálló magánjogi elvek alapján tá­madható meg, ily természetű érvénytelenségi oko­kat azonban alperes egyáltalában nem hozott fel. Ezek szerint helyes lévén a felebbezési bíróságnak az az intézkedése, hogy a keresetileg érvényesített jog elismerése folytán alpereseknek újabb bizo­nyítás iránti kérelmének helyt nem adott, a csak e bizonyítás mellőzése miatt használt felülvizSgá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom