Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

96 II. A szerződés tárgya és tartalma Az adott esetben a felek megállapodása a fenti követelményeknek a kötbérkulcsok kivételével megfelel, az R 49. § (2) bekezdésének a törvényes kötbér mértékére vonatkozó rendelkezéseitől ugyanis a (3) bekezdés értelmében csak a szállítási alapfeltételek térhetnek el, a felek nem. A kifejtettek alapján a felperes által érvényesített kötbérigényt a gazdasági döntőbizottság a törvényes kötbérmérték figyelembevételével bírálta el. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 591. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 5.§(1) bek., 200. §, az R 67. §, 68. § (1) és (2) bek., 69. §-ában foglaltakkal. 1024. sz. jogeset Semmis az olyan kikötés, amely a jogosultat jogainak gyakorlásában akadályozza. A felek a szállítási szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a megrendelő köteles minőségi átvétel céljából megbízottját a szállító által megjelölt helyre küldeni. Ha a megrendelő átvevője az idő rövidsége miatt vagy más okból nem jelentkeznék az átvétel lebonyolítására, úgy azt egyedül a szállító közegei végzik el és annak eredménye a megrendelőre kötelező, ezt utólag nem lehet kifogásolni. A tárgyalt ügyben a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a megrendelő nem küldött átvevőt, hanem a szállítmány azonnali útnak indítását sürgette. Minthogy a szállítmány kb. 70%-a nem felelt meg a szerződés kikötéseinek, a megrendelő az egész szállítmányt rendelkezésre bocsátotta és a vételár kifizetését megtagadta. A szállító, bár a minőségi hiba fennforgását nem vitatta, a szerződés fenti kikötésére való hivatkozással kérte a megrendelőt az egész vételár kifizetésére kötelezni. Az R 4. § (1) bekezdése értelmében a szerződő felek a teljesítésben — többek között a szükségleteket és a másik fél feladatait tekintetbe véve — együttműködni kötelesek. Ennek megfelelően a kötelezettnek a szerződés teljesítésében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig a teljesítést ugyanilyen módon elő kell segítenie. Mindez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy a jogosult együttműködési kötelezettsége tartalmilag megegyezik a kötelezett szolgáltatási kötelezettségével, mint ahogy más oldalról nézve azt sem jelenti, hogy a kötelezett teljesítse a jogosult szerződéses (átvételi) kötelezettségét és azt sem, amit a jogszabály tett a feladatává, ti. a megvizsgálást. Még kevésbé vezethet az együttműködési kötelezettség olyan kikötésre, amely a jogosultat már egyenesen a jogaitól fosztaná meg. Ez ugyanis már olyan helyzet lenne, amely társadalmi és gazdasági rendünk érdekeibe ütközik és mint ilyen viszonyt a jogrend hatálytalanítja. A semmissé nyilvánítás lényegében ennek tükröződése.