Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

34 /. A szerződés megkötése Az első fokú határozat a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezést terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy az alperessel mintegy 15 éves termelési együttműködési kapcsolatban van, amelynek alapján az alperesnek számítania kellett volna az évenként megismétlődő 10—12 000 darabos mennyiség felperes általi megrendelésére. Álláspontja szerint az alperes ezzel a magatartásával veszélyezteti a bel- és külkereskedelem tartalékalkatrész-igényeinek kielégítését. A fellebbezési döntőbizottság — az alábbi indokolással — a fellebbezésnek helyt adott, a határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte az ügy újratárgyalását. Nyilvánvaló, hogy a jogszabály hivatkozott rendelkezése a termelés folyamatosságát kívánta biztosítani a szállítás egyoldalú és hirtelen megszakításával szemben. Ez a helyzet akkor is bekövetkezhet, ha a szállító a megrendelést nem utasítja el ugyan, de — esetleg a jogszabály gyakorlati érvényesülését megakadályozóan — az igény csak részbeni, illetve jelentéktelen mértékben való kielégítésére vállalkozik. Helytelen tehát az az álláspont, amely szerint a hivatkozott jogszabály alkalmazására csak a megrendelés teljes elutasítása esetén kerülhet sor. Abban az esetben, ha a szállító a megrendelést csak részben utasítja el, csak a felek korábbi kapcsolatának alapos vizsgálatával dönthető el az, hogy a szállító ezen magatartását az említett kapcsolat lényegében való megszakításának kell-e tekinteni vagy sem. Mindenekelőtt az évenként szállított mennyiségnek a kapcsolat megfelelő időtartama figyelembevételével számított átlagát kell olyan adatnak tekinteni, amely a felek kapcsolatát mennyiségileg jellemezheti, s amelyhez viszonyítva vizsgálható, hogy a szállító a kapcsolatot lényegében megszakította-e vagy sem. Az előző év volumene ebből a szempontból azért nem lehet feltétlenül mérvadó, mert az — az átlagtól való jelentős pozitív vagy negatív eltérése esetén — a felek kapcsolatára nem feltétlenül jellemző. Ehhez képest a szállító magatartását általában csak akkor lehet a kapcsolat megszakításának tekinteni, ha az igazolt mennyiség lényegesen kevesebb, mint a fentiek szerint számított átlag. Azt pedig, hogy az adott esetben milyen mennyiséget kell lényegesnek tekinteni, az eset összes körülményeinek figyelembevételével lehet eldönteni. Ebből a szempontból támpontul szolgálhat a fentiek szerint számított átlagtól való évenkénti eltérések átlaga is (átlagos tolerancia). Abban az esetben, ha a kapcsolat megszakításának ténye megállapítható, még szükséges annak további vizsgálata, hogy a 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 10. §-a (1) bekezdésében írt további feltételek is fennforognak-e. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf. 12. sz. 468. old. 1360. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 198. §, 200. § (1) bek., 207. § (1) bek., 398. § (2) bek., 409. (1) bek., az R 6. §-ában foglaltakkal.