Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

í. A szerződés megkötése 77 szerződés függeléke is tartalmazza. A megbízás közlésének időpontjában tehát a kötendő külkereskedelmi szerződés tárgya az alperes előtt is ismeretes volt. A gazdasági döntőbizottság határozatával a bizományi szerződés létrejöttét a kereseti kérelemnek megfelelően megállapította. A határozat ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelynek a fellebbezési döntőbizottság — az alábbi indokolással — helyt adott, s az alapfokú határozat hatályon kívül helyezésével a felperes keresetét elutasította. A 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a bizományos a megbízásra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem ad választ, a szerződés a megbízás szerinti tartalommal létrejön. A 18. § (1) bekezdése szerint a bizományi szerződés lényeges tartalmához tartozik a külkereskedelmi szerződés tárgyának és a bizományi díjnak a meghatározása. — E szabály alkalmazásában a külkereskedelmi szerződés „tárgyát" — hacsak nem egyedi szolgáltatásról van szó — a Ptk. 288. §-a értelmében fajta, minőség és mennyiség szerint kell meghatározni; a törvény azonban kisegítő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a felek a minőséget nem határozták meg, s ilyen kisegítő szabály van a 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet 19. §-ában is. Ezek szem előtt tartásával a külkereskedelmi szerződés tárgya, mint a bizományi szerződés lényeges tartalmi eleme akkor tekintendő meghatározottnak, ha annak alapján a külkereskedelmi szerződés megköthető. Abban az esetben tehát, ha a bizományi megbízás a külkereskedelmi szerződés megkötéséhez szükséges kellékeket nem foglalja magában, ahhoz, mint hiányos ügyleti nyilatkozathoz nem fűződik az a joghatás, hogy a másik fél — előírt időn belül közlendő — válasznyilatkozatának elmaradása esetén a bizományi szerződés a megbízás szerinti tartalommal létrejön. Ebből okszerűen következik, hogy mindaddig, amíg a megbízó a külkereskedelmi szerződés tárgyának meghatározásához szükséges adatokat nem közli, illetve hiányos megbízását ezekkel ki nem egészíti, a bizományos részére a megbízás elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó hatályos nyilatkozat megtételére nyitva álló 15 napi határidő folyása nem kezdődik meg, s ehhez képest a hallgatáshoz jogkövetkezmény nem fűződik. A felperes február 9-i megbízása a külföldön értékesítendő termékeket csak típus szerint nevezte meg, de nem jelölte meg, hogy ezen belül méret és más jellemző szempontjából meghatározott 17 változat melyikéből, mikor, milyen mennyiséget kíván az export céljára rendelkezésre bocsátani. Ezen adatok közlését a megbízás későbbi időpontokra jelezte, ami egyben azt is tanúsítja, hogy az értékesítendő termék mennyiségének és specifikációjának közlését a felperes is lényegesnek tartotta. Az eljárás adatai szerint a külföldön vásárolt licenc alapján gyártható típusváltozatokra vonatkozó felperesi prospektust az alperes csak február 29-én, illetve végső formájában csak március 11-én vette kézhez, a mennyiségi meghatározásra pedig csak a további tárgyalások alkalmával került sor. Megállapítható tehát, hogy a külkereskedelmi szerződés tárgya specifikáció és mennyiségi szempontból a február 9-i megbízásban meghatározva