Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)
78 I. A szerződés megkötése nem volt, következésképpen e megbízás alapján a bizományi szerződés hallgatólagos létrejöttének a feltételei nem állottak fenn. Tévedett tehát az első fokú döntőbizottság, amikor a február 9-i megbízás alapján a szerződés létrejöttét megállapította. JEGYZET: Eredetileg közölve a D 1969. évf. 6. számában. 1015. sz. jogeset I. Külkereskedelmi vállalat exporttal kapcsolatos igényközlése, ha az a szerződés valamennyi lényeges feltételét nem tartalmazza, megrendelésnek nem minősül és az arra küldött rendelésigazolást tartalmazó nyilatkozat révén szállítási szerződés nem jön létre. II. A gazdasági döntőbizottság bizományi szerződést a bizományos egyoldalú kérelmére csak abban az esetben hozhat létre, ha a megbízót szerződéskötési kötelezettség terheli, ideértve azt is, ha a szerződéskötésre a felügyeleti szerve utasította. III. Huzamosabb kapcsolat egyoldalú megszakításának elhárítása végett döntőbizottsági úton nem lehet szerződést létrehozni akkor, ha ez a kapcsolat csupán a termék kereskedelmi rendeltetésű értékesítésére vonatkozott. A külkereskedelmi tevékenységet is folytató felperes keresete arra irányult, hogy a gazdasági döntőbizottság egyrészt állapítsa meg, miszerint nem jött létre szállítási szerződés a június 2-án kelt és a következő évi exporttételekre vonatkozó igénybejelentésében szereplő, az alperes ipari vállalat által megrendelés hiányában is „igazolt" termékekre, másrészt hogy exportérdekből kötelezze az alperest ezeknek a következő évben — közelebbről is megjelölt ütemezésben — való teljesítésére vonatkozó bizományi szerződés megkötésére. Utóbb kérte, hogy ha a bizományi szerződés megkötésére az alperes nem volna kötelezhető, úgy a döntőbizottság legalább hívja fel megfelelő értékesítési megbízás adására. Utalt még a felperes arra is, hogy az alperes azzal, hogy vonakodik a bizományi szerződés megkötésétől, lényegileg a szóban forgó termékek exportjára kialakult, huzamos ideje fennálló kapcsolatot egyoldalúan megszakítaná. Az alperes védekezésében hangsúlyozta, hogy a felek között tárgyalások folynak más exporttételekre vonatkozó bizományi szerződések létrehozására, a kereseti tételekre azonban — álláspontja szerint — még az augusztus 25-i megrendelés igazolása alapján szállítási szerződés jött létre, mert erre az igazolásra a kölcsönösen kialakított 30 napon belül a felperes elutasító választ nem adott, csak a megjelölt szállítási határidőket nem fogadta el. Kérte tehát a szállítási szerződés létrejöttének, fennállásának megállapítását. A gazdasági döntőbizottság határozatában megállapította, hogy a felek
