Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

76 I. A szerződés megkötése A határozathozatal január 11-i időpontjában előrelátható volt, hogy a január 31. napjában megállapított teljesítési határidő a külföldi eladó és az alperes által nem lesz betartható. A külföldi eladó ajánlatában a megrendeléstől számított 6 heti teljesítési határidő szerepelt. A külföldi megrendeléshez, illetve a gyártáshoz szükséges még hiányzó adatok közlése időközben megtörtént, így tehát a külföldi megrendelésnek, a külkereskedelmi ügylet létrehozásának akadályai elhárultak. Ennek sorás az alperesnek a lehető legrövidebb külföldi teljesítési határidő elérésére kell törekednie. Figyelemmel az ajánlatbeli határidőközlésre, a március 31-i határidő kikötése és teljesítése reálisnak mutatkozott. Ezt támasztja alá a fellebbezés is a külföldi ajánlatban szereplő I. negyedévi teljesítésre utalásával. A felhasználó is hozzájárult az I. negyedévi teljesítéshez. Ezért a fellebbezési döntőbizottság az idézett jogszabály alapján az első fokú határozat e részbeni hatályon kívül helyezésével azt állapította meg, hogy a külkereskedelmi szerződés január 31-i határidővel való létrehozásának megtagadása — teljesítési képesség hiánya miatt — indokolt, a március 31-i hatádidővel történő külföldi ügyletkötés azonban lehetséges, s így a bizományos a megbízó ilyen utasítását már végrehajtani köteles. JEGYZET: Eredetileg közölve a D 1968. évf. 9. sz. 349. old. 1322. sorsz. alatt. 1014. sz. jogeset A külkereskedelmi vállalattal a bizományi szerződés csak abban az esetben jöhet létre hallgatólagosan, ha a megbízás a bizományi díj meghatározásán felül a külkereskedelmi szerződés tárgyának meghatározásához szükséges specifikációs és mennyiségi adatokat is tartalmazza. A felperes laboratórium mint megbízó annak megállapítása iránt terjesztett elő keresetet, hogy az alperes külkereskedelmi vállalattal mint bizományossal műszerek, valamint ezek alkatrészei külföldi értékesítésére vonatkozó szerződés a február 9-én kelt megbízás szerinti tartalommal létrejött annak következtében, hogy az alperes a megbízásra a jogszabályban előírt határidőben választ nem adott. Az alperes védekezése szerint a február 9-i felperesi megbízásnak szerződést keletkeztető hatály nem tulajdonítható, mert nem rendelkezett a bizományi szerződés lényeges tartalmi kellékeivel. Nevezetesen a megbízás nem tartalmazta a külkereskedelmi szerződés tárgyának mennyiségi, valamint műszaki specifikációs szempontból való meghatározását, hanem az értékesítendő műszerek mennyiségének és specifikációjának közlésére későbbi időpontot jelölt meg. A felperes ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a szóban forgó műszertípusok gyártásához szükséges külföldi licencet az alpereres közreműködésével vásárolta meg, ezenkívül a műszerek specifikációját a felek között az előző év november 30-án létrejött műszaki együttműködési