Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 51 511. sz. állásfoglalás Az állami vállalat gyáregységének vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben az állami vállalat nevében joghatályosan tehet és fogadhat el szerződési nyilatkozatot. A Ptk. 31. §-ának (1) bekezdése szerint az állami vállalat jogi személy, 30. §-ának (1) bekezdése szerint pedig ha jogszabály, vagy — annak felhatalmazása alapján — az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (fiókja, telepe, üzeme, irodája stb.) nem jogi személy. Ez idő szerint jogszabály ilyen felhatalmazást nem adott, tehát az állami vállalat szervezeti egysége — így a gyáregysége — nem tekinthető jogi személynek. Következésképpen az állami vállalat gyáregysége a saját nevében jogokat nem szerezhet és kötelezettségeket nem vállalhat, azaz saját nevében szerződéseket nem köthet, minthogy az ehhez szükséges jogképességgel nem rendelkezik. Az állami vállalatokról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat képviseletére a Ptk. és az egyéb jogszabályok irányadók. A Ptk. 37. §-a szerint pedig az állami vállalat fiókjának, telepének, üzemének, kirendeltségének, vagy más helyi szervezeti egységének, továbbá a vállalatok közötti társulásnak (egyesülésnek) a vezetője az egység, illetve a szervezet rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a vállalat (társult vállalatok) képviselőjeként jár el. Ezek szerint a gyárigazgató (gyáregységvezető) az üzem rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a vállalat jogszabály által meghatalmazott képviselőjeként jár el, vagyis szerződéseket is köthet: joghatályosan tehet és fogadhat el szerződési nyilatkozatokat a vállalat nevében. A szerződéseket természetesen nem külön a gyáregység nevében köti. Annak azonban nincs akadálya, hogy a szerződésben megjelöljék, hogy melyik gyáregység részére szolgál a szerződés. Természetesen nincs kizárva az sem, hogy az állami vállalat képviseletében a gyárigazgatón kívül a vállalatnak a gyáregységnél dolgozó más alkalmazottai is szerződéseket köthessenek az állami vállalat képviseletére vonatkozó általános szabályok alapján (Ptk. 35. és 36. §). Nincs jogi akadálya annak sem, hogy a fentiek szerint ugyanazon állami vállalat nevében — az egyes gyáregységek szükségleteinek figyelembevételével — több szerződés jöjjön létre ugyanazzal a szállítóval, ugyanolyan termékek tekintetében. Az egyetlen gyárból álló állami vállalat mint jogi személy is köthet ugyanazzal a szállítóval ugyanolyan termékekre nézve több szerződést — hacsak ezt valamelyik különleges jogszabály (pl. szállítási alapfeltételek) ki nem zárja. A gyakorlatban erre számos példa is van, különösen olyan esetekben, amikor a megrendelőnél a már megkötött szerződés után merül fel olyan újabb szükséglet, amelyre külön szerződést kell kötnie. (Természetesen e szükséglet kielégítése történhetnék a már megkötött szerződés módosítása útján is.) Nincs tehát akadálya több szerződés kötésének az olyan állami vállalat részéről sem, amelynek több gyáregysége van.