Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

52 I. A szerződés megkötése A fentieknek megfelelően a szerződéskötési kötelezettség körében a gazdasági döntőbizottság is kötelezheti a szállítót arra, hogy az állami vállalat egyes gyáregységei által külön-külön megküldött megrendeléseket külön-külön igazolja. A fentiekből az is nyilvánvaló, hogy amennyiben valamely más vállalat intéz megrendelést az állami vállalat egyik gyáregységéhez, e megrendelést joghatályosnak kell tekinteni. így pl. ha a gyáregység a szerződéskötési kötelezettség körébe eső termékre vonatkozó megrendelésre a jogszabályban meghatározott hatráidő alatt nem válaszol, a szerződés a megrendelés alapján hallgatólagosan létrejön. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1965. évf. 8. sz. 311. old. 933. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 30 § (1) bek., 31. § (1) bek., 35—37. §, az R 12. § (2) bekezdésében foglaltakkal. 512. sz. állásfoglalás Szerződéskötési kötelezettség alá nem eső termék szállítására a szerződés nem jön létre, ha a szállító a rendelésigazolásba a teljesítés helyére vonatkozóan az R 28. §-ában foglalt diszpozitív szabálytól eltérő feltételt vesz fel és a megrendelő erre nem nyilatkozik. Olyan termékre vonatkozó szerződéskötés során, amely nem esik szerződéskötési kötelezettség alá, előfordul, hogy a megrendelő a megrendelésben hivatkozik ugyan általánosságban az R irányadó voltára, a teljesítés helye tekintetében azonban kifejezetten nem nyilatkozik. A szállító viszont ragaszkodni kíván eddig folytatott gyakorlatához és a rendelésigazolásban feltüntetni, hogy a teljesítés helye a szállító telepe. A megrendelő a rendelésigazolás kézhezvétele után további nyilatkozatot nem tesz, tehát a szállítót nem értesíti arról, hogy a teljesítés helyére vonatkozó kikötést elfogadja-e, sem pedig ezt a feltételt vitássá nem teszi. A megrendelő e magatartásának általában az az oka, hogy a szállítási szerződést tévesen a rendelésigazolás szerinti tartalommal létrejöttnek tekinti. A szerződéskötési kötelezettség alá nem eső termékekre vonatkozó szállítási szerződés létrejöttét a Ptk. szabályai alapján kell elbírálni. A Ptk. 207. §-a szerint a szerződés mindaddig nem jön létre, míg a felek között valamelyik lényeges szerződési feltétel tekintetében nincs egybehangzó akaratkifejezés. Lényeges mindaz a szerződési feltétel, amelyet bármelyik fél annak tart. Minthogy az ismertetett esetben a rendelésigazolás a teljesítés helyére kifejezett rendelkezést tartalmaz, s ez eltér a megrendelésben hivatkozott jogszabálytól, a másik fél pedig erre nem válaszol, e feltétel tekintetében a felek között megegyezés létrejöttét megállapítani nem lehet [Ptk. 216. § (2) bekezdés]. A teljesítés helyére vonatkozó eltérő kikötést célzó nyilatkozatból — annak a teljesítés során betöltött szerepéből — következik, hogy azt lényeges kelléknek kell tekinteni. A szállítási szerződést tehát nem lehet létrejöttnek tekinteni.