Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

J. A szerződés megkötése 43 JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1969. évf. 2. sz. 63. oldalon 36. sz. elvi határozatként. b) Vö. a Ptk. 207. § (1) és (2) bek., 216. § (1) bek., 399. § (1) bek., 400 §, az R 10. §-ában foglaltakkal. 11. sz. elvi határozat A tröszt külön megbízás hiányában a keretében működő vállalat nevében szerződést nem köthet és gazdasági döntőbizottsági ügyekben a vállalat képviseletében nem járhat el. Konkrét ügyekben felmerült az a kérdés, hogy köthet-e a tröszt a keretében működő vállalat nevében szerződést, jogosult-e külön megbízás hiányában is a gazdasági döntőbizottság előtt a vállalat képviseletében eljárni, a döntőbizottsági ügyben a vállalat nevében nyilatkozatot tenni. Korábban a 2/1963. (I. 29.) Korm. számú rendelet 11. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezett, hogy „A tröszt és az irányítása alá tartozó vállalatok jogi személyek. A tröszt az irányítása alá tartozó vállalatok nevében szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat." Ez a jogszabály tehát a fent említett kérdésekben egyértelműen rendelkezett. Ezzel összhangban a döntőbizottsági gyakorlat is elismerte az ún. képviseleti szerződést, amelyben a tröszt, illetve általában a felügyeleti szerv az irányítása alá tartozó vállalatot közvetlenül terhelő polgári jogi kötelezettséget vállal. Ezt a rendeletet azonban hatályon kívül helyezte az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet. Ez utóbbi rendelet 29. §-a szintén tartalmazza azt a szabályt, hogy: ,,A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek". Hiányzik azonban a rendeletből a 2/1963. (I. 29.) Korm. számú rendelet 11. §-a (2) bekezdésének második mondatában foglalt az a szabály, hogy a tröszt az irányítása alá tartozó vállalatok nevében szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat. Vizsgálni kell, hogy mire vezethető vissza ez az eltérő rendelkezés és mi következik az eltérésből. A 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 28. §-a a tröszt céljául a vállalatok gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítását, a gazdálkodás eredményesebb vitelét jelöli meg. A 30. § (1) bekezdése szerint pedig a tröszt meghatározott gazdasági cél érdekében öszefogja a keretében működő vállalatokat, gazdasági tevékenységük tekintetében rendelkezési joga van, amelyet az alapító határozat kivételesen korlátozhat. Ezek a rendelkezések a gazdasági tevékenység tekintetében kétségtelenül jelentős beavatkozási jogot biztosítanak a tröszt számára. Ez érthető és indokolt is, mert éppen ennek érdekében hozzák létre a trösztöt; ez a jogkör tehát a trösztnek tulajdonképpeni funkciójából következik. A tröszt az őt illető rendelkezési, utasítási jog alapján meghatározhatja pl. a termelési feladatokat, elrendelheti a vállalatok tevékenységéhez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, a termékek közös értékesíté-