Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 27 hatalmazottnak kell tekinteni, amely nyilatkozat szükségessége az átadás-átvétellel kapcsolatban felmerülhet. A pótmunkák vállalása azonban nem olyan, amely az átadás-átvételhez szükséges, hanem újabban felmerült építtetői igény kielégítését szolgálja. Az erre vonatkozó szerződés létrejöttének feltételeire ugyanazok a szabályok irányadók, mint az eredeti szerződésére, azzal, hogy az új kötelezettség elvállalása szerződésmódosítás útján is lehetséges. Egyébként az Ép. A. 14 §-a sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely — külön felhatalmazás hiányában — a műszaki ellenőrt, illetőleg az építésvezetőt a már meglevőhöz kapcsolódó újabb szerződés megkötésére vagy a szerződés módosítására feljogosítaná. Ezért az ezek által a pótmunkára kötött szerződést érvénytelennek kellett nyilvánítani. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1966. évf. 7. sz. 275. old. 1105. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 222. §, VR 3. §, az Ép. A. 2. §, 3. §, 14. §, 21. § (3) bekezdésében foglaltakkal. 1004. sz. jogeset A szállítási szerződés és a raktári beszerzés elhatárolása. Az alperes kereskedelmi vállalat által a felperes megrendelő részére szállított szárítószekrény rövid időn belül elromlott. Ezért a felperes a keresetlevelében kijavításra, valamint hibás teljesítési és késedelmi kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes intézkedése folytán a gyártó vállalat a szárítószekrényt kijavította. A késedelmi kötbér megfizetését az alperes megtagadta és ezzel az igényével a gazdasági döntőbizottság is elutasította a felperest, mert a rendelkezésére álló adatok alapján az volt megállapítható, hogy a felek között nem szállítási szerződés jött létre, hanem raktári vétel történt. Külön kikötés hiányában tehát a felperesnek kötbérigénye nem keletkezett. A határozattal szemben a felperes felügyeleti szerve megsemmisítési javaslatot terjesztett elő. E szerint a felek jogviszonya nem raktári beszerzésnek, hanem szállítási szerződésnek minősül, mert az alperes részéről a teljesítés nem azonnali módon, hanem csupán a megrendelés igazolására nyitva álló határidő elteltével került sor. A KGD elnöke — az alábbi indokolással — a megsemmisítési javaslatnak nem tett eleget. A felek jogviszonyát a szerződéskötéssel kapcsolatos nyilatkozataik (szerződési akarat és kifejezése) és az adott eset egyéb körülményei alapulvételével kell elbírálni. — A konkrét ügyben a felperes a július 27-én kelt megrendelésében kifejezetten feltüntette, hogy: „Ha a szárítószekrény raktáron van, úgy szíveskedjenek azonnal elküldeni." Az alperes a megrendelésre írásban külön nem válaszolt, hanem a készüléket az augusztus 15-én kiállított szállítólevéllel megküldte. Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy a felperes szerződési akarata elsősorban raktári beszerzésre, nem pedig szállítási szerződés megkötésére